A cégvezetők a tavalyinál kedvezőbben ítélik meg a gazdaság helyzetét és kilátásait, noha ezt a vállalati mutatók nem mindig támasztják alá.
Ahazai menedzserek között az elmúlt egy évben 18 százalékkal csökkent azok aránya, akik a gazdaság állapotát borúlátóan értékelik; a közepes osztályzatot adók aránya emelkedett, míg a helyzetet egyértelműen jónak minősítőké lényegében változatlan maradt. A kilátásokat illetően a kép még optimistább: a kiemelt ágazatokban a javulást váró vezetők aránya lényegesen nőtt, a romlást prognosztizálóké viszont számottevően csökkent.
A fenti tendenciák azokból az interjúkból rajzolódnak ki, amelyeket a munkaügyi központok és kirendeltségek idén márciusban közel ötezer cég vezetőivel készítettek – ez a kör a jogi személyiségű cégek foglalkoztatottainak egyharmadát alkalmazza. Hasonló felmérésekre alapozva az Országos Munkaügyi Központ (OMK) immár tizedik alkalommal adott rövid távú prognózist a gazdasági, illetve munkaerő-piaci folyamatok várható alakulásáról.
Az elmúlt héten ismertetett kutatás gazdálkodási adatai a menedzserek fenti optimizmusát nem mindenben támasztják alá. A felmérés szerint a cégek kapacitás-kihasználtságának évek óta tartó növekedése megáll – a korábbi trend csak az ezer főnél többet foglalkoztatóknál folytatódik. A cégek kétödöde a rendelésállomány növekedésére, egynegyede csökkenésére számít – ez hasonló a korábbi időszakhoz. (Igaz, a feldolgozóiparban az átlagosnál lényegesen kedvezőbben alakul a kereslet, s a második félévi kilátások is biztatóbbak.) Az értékesítési esélyek bővülésére számító cégek arányának korábbi emelkedése ugyancsak megállt, s a gazdálkodást változatlanul gátolja a nagyarányú körbetartozás – a mintában szereplők kétharmada továbbra is behajthatatlan követelésekkel küszködik.
Az év második felében a foglalkoztatottak száma némileg tovább csökken. (Ebben az elbocsátásoknak, illetve felvételeknek viszonylag kis szerepük lesz – a munkaerő-piaci mozgásokra inkább a kilépések és a közös megegyezésen alapuló megállapodások hatnak majd.) Ezzel együtt a felmérés készítői úgy vélik, hogy az év végén a regisztrált munkanélküliek száma a félév végi létszám körül, vagyis 465-485 ezer fő között várható. Ez a szám azonban csak a munkaerő-piaci folyamatok várható alakulását veszi figyelembe, s nem számol két alapvető jogszabályváltozással. Az egyik azt mondja ki, hogy a jövedelempótló támogatást ezentúl maximum két évig lehet folyósítani, míg a másik nyomán az eddigi segélyezés helyett aktív programokkal igyekeznek a pályakezdő munkanélküliek helyzetét enyhíteni. E két változás következtében nem kizárt, hogy a regisztrált munkanélküliek száma a prognózisnál 40-50 ezer fővel alacsonyabb lesz.
