A kisbankok számára meglehetősen kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére a Realbank eredményesen zárta az elmúlt évet, noha a bankot is magában foglaló Real-csoport tavaly is veszteséges volt.
Miközben a Realbank érdekeltségébe tartozó Real-csoport (Realbróker, Real Kft., Reallízing, Realszerviz, R7 Kft.) összevont mérlegfőösszege a ’94-es 25,6 milliárd forintról 27 milliárd forintra emelkedett, maga a pénzintézet lényegében változatlan, 17 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta a múlt évet. Ez elmarad a tervektől. Másfelől viszont a Real-csoport, céltartalék-képzési kötelezettsége miatt, 106 millió forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, a csoporton belül a bank azonban 302 millió forintos adózás előtti eredményt ért el. (A minősített hitelek után képzett céltartalék nagysága az elmúlt év végén elérte a 3299 millió forintot – ez több mint 13 százaléka a Real-csoport összes kihelyezésének.)
A minősített hitelek problémájának megoldására a bank már korábban igényelt állami segítséget, a bankkonszolidációból azonban kimaradtak. A bank vezetősége ez ügyben jelenleg is tárgyalásokat folytat Medgyessy Péter pénzügy- és Suchman Tamás privatizációs miniszterrel. Az esetleges állami támogatásra elsősorban azért lenne szükség, hogy akadjon olyan nagybefektető, aki hajlandó meghatározó társtulajdonosként beszállni a bankba.
A Realbank keddi közgyűlésén az igazgatóság kedvező folyamatként értékelte, hogy a tőke-megfelelési mutatót 1995-ben sikerült 18,8 százalékra emelni. A tőkeellátottság javulásának legfőbb magyarázata az, hogy a bank 2608 millióról 3118 millió forintra növelte saját tőkéjét. Február végén eredményesen zárult az adóhitel igénybevételére jogosító Realbank-részvénykibocsátás is: a lejegyzett értékpapírok árfolyamértéke elérte az 1692 millió forintot. Ez egyben azt is jelenti, hogy – a magyar bankrendszerben egyedülálló módon – a lakossági tulajdon aránya jelenleg meghaladja az 54 százalékot.
A Realbank által kibocsátott Reállízing 2. kötvény visszafizetése miatt az elmúlt évben jelentősen módosult a pénzintézet forrásszerkezete. A kötvényállomány csökkenését azonban a vállalkozói, valamint a lakossági látra szóló betétek gyarapodása ellensúlyozta.
A szigorú hitelezési politika eredményeként fokozatosan mérséklődött a kisvállalkozásoknak folyósított, kockázatosabb, rövid lejáratú hitelek nagysága, növekedett viszont a biztonságos befektetést kínáló államkötvény- és diszkontkincstárjegy-portfólió.
Az igazgatóság javaslatot tett arra, hogy az elsőbbségi részvényekre a tavalyihoz hasonló mértékű, 16 százalékos osztalékot fizessenek. Erről, valamint az igazgatóság és a felügyelőbizottság összetételéről a közgyűlésen lapzártánkig nem született döntés.
