Megszokhattuk már, hogy a magyar gyógyszergyárak részvényei a tőzsdei és a tőzsdén kívüli (otc) részvény-kereskedelemben egyaránt vezető szerepet játszanak. Az otc-piacon azonban a tőzsdei fellendüléssel ellentétes folyamatoknak lehettünk szemtanúi.
A tőzsdén kívüli kereskedelemben szereplő legsikeresebb gyógyszergyár, a Chinoin papírjai vélhetően hamarosan eltűnnek a nyilvánosan forgalmazott részvények közül. A céget több mint 80 százalékban tulajdonló francia Sanofi-Pharma ugyanis a piaci árnál magasabb, 615 százalékos vételi ajánlatot tett a kisebbségi részvényeseknek. A közelmúltban tartott közgyűlésen elhangzott ajánlat június 3-tól július 5-ig érvényes, és az osztalékszelvénnyel rendelkező részvényekre vonatkozik. Így a közgyűlésen 50 százalékban meghatározott osztalékot levonva az árajánlat megegyezik a Sanofi által tavaly decemberben az ÁPV Rt.-től megvásárolt huszonöt százalékos Chinoin-pakett 565 százalékos árfolyamával.
A tőzsdén kívüli forgalomban szereplő másik, már privatizált gyógyszergyár, az izraeli Teva tulajdonában lévő Biogal körül közel sincs akkora piaci mozgás, mint a Chinoin esetében. A cégben információink szerint szintén nyolcvan százalék feletti részesedéssel rendelkezik a többségi tulajdonos, aki mind ez idáig a piacon még forgó papírok felvásárlásának csendesebb útját választotta. A jelenleg 65 százalék körüli áron eladható Biogal-részvényeket ugyanis a hírek szerint a brókercégek néhány százalékos felárral adják tovább a Tevának.
Az otc-piacon jelen lévő harmadik gyógyszergyár, a tiszavasvári Alkaloida az előbbiekkel ellentétben még privatizálásra vár. Az ÁPV Rt. által meghirdetett, immár negyedik privatizációs pályázat beadási határideje június 5-én jár le, az eredmény kihirdetésére az előzetes menetrend szerint 45 nap múltán, július 24-én kerül sor. Eredmény pedig a piaci megfigyelők egybehangzó jóslata szerint ez alkalommal – lesz.
A korábbi kiírásban szereplő azonnali alaptőke-emeléssel járó privatizációval szemben, amely az állami tulajdonú részvényekért névérték feletti ár kifizetését tette volna szükségessé, most névérték alatti árfolyamon is elviheti a nyertes a papírokat. Ami persze nem azt jelenti, hogy a későbbiekben ne kellene még invesztálnia a cégbe.
Jelenleg a 4,86 milliárdos jegyzett tőkéjű cég részvényeinek 92 százaléka felett az ÁPV Rt. rendelkezik, az értékesítésre szánt 2,431 milliárdos részvénycsomag pedig épp hogy meghaladja az 50 százalékot. A privatizációs törvény értelmében a társaság 25 százaléka tartósan állami kézben marad, az ÁPV Rt. igazgatósági határozata szerint 486 millió forintnyi papír viszont a társadalombiztosítási alapokat illeti. A Postabanknak 100 millió forintnyi Alkaloida-részvénye van, a tiszavasvári önkormányzatnak pedig 112 milliós részvénypakett jutott. Ezenkívül 172 millió forint névértékű papír van a befektetők kezében, amelyből kétszer 15 millió névre szóló, 142 millió pedig kárpótlási jegy-részvény cserék során átadott bemutatóra szóló Alkaloida-részvény.
A privatizáció után az ÁPV Rt.-nél maradó 1,6 milliárdnyi papír ugyan jóval több a jelenlegi alaptőke egynegyedénél, a vagyonkezelőnél azonban már az új tulajdonos által végrehajtandó alaptőke-emelésre is gondolnak, hiszen az állami tulajdoni arány ezután sem csökkenhet 25 százalék alá. Igaz, a privatizációs bevétel húsz százalékát az ÁPV Rt. tőketartalék formájában visszaforgatja a cégbe, 1,1 milliárdot pedig – szintén az árbevétel terhére – a cég által 1993-ig szennyvizek elhelyezésére használt terület rekultivációjára fordítanak. Alaptőke-emelésre azonban valószínűleg így is szükség lesz, már csak azért is, hogy a szakmai tulajdonos a tervezett dolgozói részvénykibocsátás után is megőrizhesse többségi részesedését. Az alaptőke-emelés – bankgaranciával vagy megfelelő mennyiségű készpénzzel – alátámasztott szándékát ugyanakkor az ÁPV Rt. is díjazza a pályázatok elbírálásakor.
Könnyen lehet, hogy a végső döntés meghozatalakor épp ez a szempont bizonyul majd meghatározónak, hiszen információnk szerint így akár a győzelemhez szükséges pontszám egyharmada is megszerezhető .
Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a privatizációs kiírás értelmében a nyertes pályázónak a privatizációs árral megegyező vételi ajánlatot kell tennie a kisrészvényeseknek, köztük a bemutatóra szóló papírok tulajdonosainak is. S mivel ez az árfolyam minden bizonnyal meghaladja majd a tőzsdén kívüli piacon jelenleg elérhető 60 százalékos árszintet, van mire várniuk a részvények tulajdonosainak.
