Az adóbevallások nem igazán egyszerűek, pontos kitöltésük, nagy figyelmet, gondos munkát igényel. Alábbi cikkükben ehhez nyújtunk segítséget. A tavalyi bevallások tapasztalatai alapján a legtipikusabb hibákat ismertetjük, mondván, hogy mindig lehet “okulni” a korábbi hibákból.
Az összes bevallás közül a legtöbb gondot a társasági adóról szóló, a 9529-es és a 9528-as bevallás jelenti mind az adózóknak, mind az adóhatóságnak. A sok adatot követelő és bonyolult bevallási nyomtatványok fokozott figyelmet igényelnek az adózóktól.
A két különböző könyvvezetési módnak megfelelően kétféle bevallási nyomtatvány van forgalomban. Az egyszeres könyvvitelt vezetők részére a 9528-as nyomtatványt rendszeresítették, ez 5 lapból áll: a bevallási főlap (00) tartalmazza a társasági adó 1995. évi összegét, a 01-es lap a társasági adó megállapítását, a 02-es lap az adózás előtti eredményt csökkentő és növekvő tételeket, a 03-as lap az adókedvezményeket, a 04-es pedig a kiegészítő adatokat.
A kettős könyvvitelt vezetők kötelezettségükről a 9529-es nyomtatványon adnak számot. A bevallás 6 lapból áll, az eltérés az előzőekhez képest csak annyi, hogy külön lapon kell szerepeltetni az eredményt csökkentő és az adózás előtti eredményt növelő tételeket.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb hiba figyelmetlenségre vezethető vissza. Egy-egy összesítő sor kitöltése azért helytelen, mert az összeadást pontatlanul végezték el, vagy az összesítő sort egyáltalán nem töltik ki, az úgynevezett ellenőrző számot helytelenül állapítják meg, vagy a ceruzás példány átmásolásakor egyszerűen sort tévesztenek. Ezek az apró hibák pedig sok bosszúságot okoznak.
A tipikus hibák egyike, hogy az egyes lapokon belüli összefüggéseket helytelenül állapítják meg. A 29-es bevallás 01-es lap 01. sora tartalmazza az adózás előtti eredményt, ez pedig a +35+43+46+47 sorokból számítható, figyelembe véve az előjeleket is. Ha ezt a sort rosszul állapítják meg, az érinti majd az adóalapot és ebből következően az adó összegét is.
Gyakori hiba az is, hogy az összegző sorok adatait helytelenül bontják meg. A 29-es bevallás 01-es lap 23. sora tartalmazza például az anyagjellegű ráfordításokat, az itt szereplő összegnek egyeznie kell a 24-27. sorok együttes összegével.
Apró, de mégis bosszantó hiba, hogy bár a 29-es és 28-as bevallás 01-es lapjának a) oszlopába csak nonprofit szervezetek szerepeltethetnek adatot, a társaságok jó része az a) és c) oszlopba is beírja a megfelelő számokat.
A legtöbb gond talán az értékcsökkenési leírással van. Ha a 29-es bevallást vesszük figyelembe, a következő helyeken van ezzel kapcsolatos adat: 01-es lap 32. sor, 02-es lap 03. sor, 03-as lap 02. sor, 05-ös lap 63-72 sor, 88-97. sor c) oszlop. Már ebből is látható, hogy igen sok helyen kell megegyezniük az értékcsökkenés számainak ahhoz, hogy a bevallás összefüggései megfelelőek legyenek. Az egyezőségek a következők, a 01-es lap 32. sorában közöltek, vagy megegyeznek a 03-as lap 2. sorával, vagy kisebbek annál, a 01-es lap 32. sora ugyanakkor vagy egyenlő a 05-ös lap 97. sor c) oszlopával vagy nagyobb.
Ugyancsak lapok közti összefüggés például az, hogy a 01-es lap 40. sora nagyobb vagy egyenlő, mint a 05-ös lap 26. és 27. sorának összege, a 01-es lap 36. sora nagyobb vagy egyenlő, mint a 05-ös lap 22-25. sorában szereplő adatok összege.
Talán ebből a néhány példából is látszik, mennyire bonyolult és nagy figyelmet igénylő a társasági adó bevallása. A cégek munkáját segítheti, hogy idén már jóval a bevallási határidő lejárta előtt az APEH közzétette (Adó és Ellenőrzési Értesítő 1996. 5. szám, 1996. április 24.) a programozott egyezőségeket. Ez egyben segítséget nyújthat egyes nehezen értelmezhető sorok kitöltéséhez is.
A hibátlan bevallásra mindenféleképpen érdemes törekedni, hiszen az adózókat sok kellemetlenségtől kímélheti meg a jól kitöltött bevallás. Ha ugyanis a javítás a társasági adó alapját és ezzel együtt az adókötelezettséget is érintené, többnyire az adózó személyes megjelenése szükséges a javításhoz.
A hibás bevallásoknak lehet még egy további vonzata is, a mulasztási bírság. A hiba ebben az esetben olyan is lehet, amely nem vezet adókülönbözetekre. Ez a bírság kiszabásának nem akadálya. Hibás bevallásnak a jogszabály szerint ugyanis az a bevallás számít, amelynél kijavításnak van helye vagy az adóhiányt nem eredményező hiányosságot az adóhatóság tárja fel.
Az amúgy sem mindig egyszerű adózási szabályok mellett tehát a bevallások kitöltésében sem mindig egyszerű eligazodni, nagy körültekintést és alapos munkát követel az adózóktól.
