Az idegenforgalom hazánkban is sikerágazattá vált, a szakma mégis az eddiginél több segítséget várna a kormánytól – derült ki a múlt pénteki parlamenti vitanapon.
Évente 635 milliárd dollárnyi bevétel származik világszerte az idegenforgalomból. A Turisztikai Világtanács összesítései szerint eme húzóágazat jelenleg 255 millió embernek ad munkát, ám tíz év múlva ez a szám várhatóan százmillióval magasabb lesz.
A világbevételből a közép- és kelet-európai térség részesedését 34 milliárd dollárosra becsülik. Magyarországon tavaly a 41 millió beutazó, köztük a 21 millió turista a hivatalos statisztika szerint 1,7 milliárd dollárt hozott az országnak, más számítások szerint azonban a turizmus bevétele 4-4,5 milliárdra rúgott. A turizmus – amely az árukivitelnél állítólag 20 százalékkal gazdaságosabban hoz devizabevételt – a GDP-ből 9 százalékkal részesedik, csaknem akkorával, mint a mezőgazdaság. A turisztikai szakemberek mégis elégedetlenek a kormány turizmusélénkítő lépéseivel…
A kabinet, gazdaságfejlesztési programjába ágyazva, rukkoljon ki hosszú távú turisztikai stratégiával, és lépjen fel a feketegazdaság ellen – sürgette a múlt heti parlamenti nyílt napon Lengyel Márton, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke. Szerinte állandó parlamenti bizottságot kell létrehozni erre a témakörre. Mások reális országkép kialakításához, idegenforgalmi rendőrség felállításához, nagyobb közbiztonsághoz, a szeméthegyek eltüntetéséhez, gyorsabb határátkeléshez várnak több kormányzati segítséget. Elgondolkodtató az is: miközben az OECD-tagsággal alaposabb és szigorúbb adatszolgáltatásra lenne szükség, a pénzhiánnyal küzdő KSH a jelenleginél is szűkösebb információkat ígér. A szociálturizmus, tehát a támogatott üdültetés életben tartásához ugyancsak központi segítséget remélnek a szakemberek, mert ezzel a félmilliárd forint költségvetési mínusz helyett akár négy és fél milliárd forintos bevételt is el lehetne érni.
A szakma kívánságlistáját Dunai Imre, a területet felügyelő miniszter túldimenzionáltnak, az aggodalmakat érthetetlennek tartja. Eddig is kiemelten segítették a turizmust, s ezután sem lesz másként. Tavaly kétszáz millió forint támogatást kapott az ágazat, az idén félmilliárdra számíthat. Emellett a millecentenáriumi rendezvényekhez – az elmúlt évi hétszázmillió után – idén egymilliárd forinttal járul hozzá a költségvetés. A devizaszerző szálláshelyeket teremtő beruházásokhoz öt évre 50-100 százalékos adókedvezményt ad a kormány, s a turizmus fejlesztésére hamarosan átfogó csomagterv is készül. A miniszter szerint a szakma olyan közvetlen beavatkozást vár el a kabinettől, mint amilyen az ötvenes években volt – ez piacgazdaságban anakronisztikus. A kormány dolga továbbra is csak a peremfeltételek megteremtése, a többi a vállalkozásokon múlik. A tárca neve egyébként a szakma kérésére várhatóan Ipari, Közlekedési és Turisztikai Minisztériumra változik majd: bár a logócsere sokba fog kerülni, ezen ne múljék az ágazat sikere…
A kormány elismeri a turizmus teljesítményét, és kiemelt szerepet szán az ágazatnak a modernizációs programban – jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök, aki szakminiszterénél némiképp megértőbbnek mutatkozott a kérésekkel kapcsolatban. Megígérte azt is: ha a szakma előkészíti, partner lesz az idegenforgalmi törvény megtárgyalásában. A belügyminiszter szerint idegenforgalmi rendőrség ugyan nem lesz, de a frekventált térségekben a főszezonban megerősítik a szolgálatot: Somogyban négy, Veszprém megyében három, Pest megyében pedig két ideiglenes idegenforgalmi őrs működik majd.
