Gazdaság

BANKOK ÉS ÜZLETI BIZTOSÍTÓK – Versenyben a harmadik pillér

Az önkéntes pénztári rendszer egyre inkább megmozgatja a befektetni vágyó biztosítók és pénzintézetek fantáziáját. Ezt látszik igazolni, hogy gyors egymásutánban kezdik meg működésüket a nagy biztosítók és bankok tulajdonában lévő pénztárak. Érthető a sietség, hiszen a tét nem kicsi. Szakértők szerint a következő négy-öt évben dől el, hogy kik tudják véglegesen megvetni a lábukat ezen a piacon.

Akötelező állami nyugdíjrendszer mellé fokozatosan sorakoznak fel az önkéntes alapon szerveződő nyugdíjpénztárak, s a konzervatívabb, megfontolt taktikát követő pénzintézetekkel együtt, harmadik szereplőként, feltűntek a biztosítók, amelyek ma elsősorban az átlag feletti jövedelemmel rendelkezők számára kínálják termékeiket. Az e módosabb rétegek megnyeréséért folytatott küzdelemben a tőkében bővelkedő biztosítóknak és pénzintézeteknek kétségkívül számos előnyük van. A tízmillió forintos alaptőkéjű OTP Confidencia Kft. az OTP csoport tagjaként teljes körű szolgáltatásokat kínál a piacon. Róth Lajos, a jelenleg hat nyugdíjpénztárral kapcsolatban álló társaság ügyvezető igazgatója szerint a bankok számára mindenekelőtt a vagyonkezelés és a számlavezetés jelenti az igazi hasznot, ezért élnek a nyugdíjpénztár-alapítás lehetőségével. Az egyik legnagyobb pénztáruknak, a Perselynek már közel kétezer tagja van, és mintegy 50 kis- és középvállalattal állnak kapcsolatban.

A kínálkozó versenyelőny kihasználása ösztönözte a holland ING csoporthoz tartozó Nationale-Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt.-t , hogy hozzálásson az önálló nyugdíjpénztár felállításához, amely a tervek szerint a nyár elején kezdi meg működését. Mikó Gyula termékfejlesztési igazgató elsősorban stratégiai okokkal indokolta döntésüket. A biztosítási szolgáltatások nyújtása során eddig több mint 260 ezer embert sikerült elérniük, akik az új nyugdíjpénztár indulótagságát adhatják. A piacon működő kis pénztárakkal szemben további előnyt jelent, hogy jól képzett, komoly értékesítési tapasztalatokkal bíró 2600-2800 fős ügynökhálózatuk számára jóval egyszerűbb feladat a tagok toborzása. A nyugdíjpénztár felállítását követően az ING csoport a jövőben teljes körű szolgáltatásokat nyújt majd, ráadásul a vagyonkezelés, a számlavezetés feladatait is házon belül oldhatják meg, jelentősen csökkentve ezzel a működési és az adminisztrációs költségeket.

A hágai székhelyű nemzetközi Aegon biztosítócsoport tagja, az ÁB-Aegon ugyancsak néhány hónapja indította útjára Magyarországon az Aegon Nyugdíjalap Kezelő és Szolgáltató Kft.-t, amely a vállalati nyugdíjpénztárak szervezését, kezelését és vagyonuk gyarapítását tekinti elsődleges feladatának. Ehhez a cég két lehetőséget ajánl: csatlakozást az ÁB-Aegon Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztárhoz, illetve önálló nyugdíjpénztár alakítását. Az ÁB-Aegon Nyugdíjpénztárhoz eddig összesen 24, a gazdasági élet legkülönbözőbb területein működő, kis- és közepes méretű vállalat csatlakozott. Hanno Mijer ügyvezető igazgató szerint a magyar nyugdíjrendszer sok tekintetben hasonlóságot mutat az öt-hat évvel korábbi spanyolországival. Véleménye szerint – spanyol mintára – idehaza is robbanásszerű fejlődés várható a nyugdíjcélú megtakarításokban. A piac bővülését hatékonyan segítette a kormányzat a tb- és személyi jövedelemadó-kedvezményekkel. A kezdeti “alapítási láz” után azonban egyre többen ismerik fel, hogy nem feltétlenül kifizetődő önálló, kis pénztárakat működtetni a magas adminisztrációs és működési költségek miatt. Az ügyvezető igazgató véleménye szerint hosszú távon csak azok a cégek maradhatnak talpon, amelyek tőkeerejük és az üzletágban megszerzett tapasztalataik révén hatékonyabban és olcsóbban képesek megszervezni és működtetni pénztáraikat. A koncentrálódás első jelei már most mutatkoznak; szerinte a következő években tíz-tizenöt nagy nyitott pénztár, s legfeljebb néhány tucat önálló, zárt alapon szerveződő vállalati pénztár uralja majd a magyar piacot.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik