Kiszabott bírságban és ügyszámban csúcsév volt a Versenyhivatal életében 1995. A számok mögött azonban tyúkperek tömege és a nagy visszhangot kiváltó, a versenyviszonyokra komoly hatással lévő eljárások hiánya jellemezte a versenyfelügyelet tavalyi munkáját.
A Versenyhivatal által lefolytatott eljárások közül két ügy emelkedett ki tavaly. Az egyikben a Magyar Hitel Bankot marasztalta el a Versenytanács, mert Lánchíd értékjegyéről megtévesztő információt adott a fogyasztóknak, illetve ígéretével ellentétes kamatpolitikát folytatott (Figyelő 1995/41.). Az itt kiszabott 25 millió forintos bírság az eddigi legnagyobb a bankszektorban. A másik jelentős eljárás az Unilever Rama-ügye volt (1995/43.). Ebben 30 millióra bírságolták a világcéget, amely a határozat szerint megtévesztő, hiányos tájékoztatást adott megváltozott összetételű termékéről. Ez az eset azért is számított különlegesnek, mert az Unilever nem fordult jogorvoslatért a bírósághoz, hanem befizette a bírságot.
Nem az Unilever volt egyébként az egyetlen multi, amely tavaly a Versenyhivatal elé került. A Coca-Cola Amatilt Bonaqua-reklámjáért, a SAB tulajdonában lévő Kőbányai Sörgyárat pedig Dreher-termékfeliratáért marasztalták el a versenybírók két-, illetve egymillió forintra. Figyelemre méltó még a Takarékbank esete, amelynek hárommilliót kellett fizetnie azért, mert megsértette az üzleti tisztességet és a fogyasztók érdekeit, amikor kamatfeltételeit előzetes tájékoztatás nélkül megváltoztatta.
A gazdasági erőfölénnyel való visszaélések közül említést érdemel a Budapesti Elektromos Művek ügye, amelyben a cég monopolhelyzetében indokolatlan egyoldalú előnyt érvényesített fogyasztójával szemben; ezért ötmillióra bírságolták. A hírlapterjesztésben domináns szerepet betöltő Hírkernek azért kellett lerónia egymilliót, mert akadályozta versenytársának piacra lépését.
Ezzel jóformán végére is értünk a felsorolásnak, bár a Versenyhivatal “mérlegében” legnagyobb tételeket jelentő két eljárást még csak meg sem említettük. A tavalyi rekordbírságokat jelentő ügyeknek a versenypolitikára, a cégek piaci magatartására gyakorolt hatása ugyanis csekély. A pilótajátékot szervező Mikroker Kft. 400 milliós elmarasztalásakor mindenki tudhatta: a pénz már rég nincs meg, és a cég vezetői számára is a legkisebb gond a versenyhivatali bírság. A három csomagküldő, az Euro Direct Service, a Top Trading és a Biotonic sokadik, ezúttal 20-20 milliós bírsága sem javít már sokat az érintettek üzletpolitikáján.
A Versenyhivatal apparátusát javarészt lekötötte a sok, csekély jelentőségű kérelem, és talán ez is közrejátszik abban, hogy a hivatalból indított eljárások változatlanul fehér hollónak számítanak. Az aktivitásán pedig valószínűleg rövid időn belül változtatni kell, hiszen az idén elfogadandó új versenytörvény már teljesen a hivataltól teszi függővé, mikor és ki ellen indít eljárást.
