Megszületett tehát a társadalombiztosítás 1996-os költségvetése: a végeredmény 17,8 milliárd forintos hiány – éppen belül a 18 milliárdos IMF-elváráson. Ennek érdekében korábban behajthatatlannak ítélt összegek kerültek a bevételi rubrikába, soha nem látott mértékben csökkenhet a kintlevőségek aránya. Legalábbis a kormányzati remények szerint…
Az egészségbiztosítónak ebben az évben 489,5 milliárdnyi bevételt kellene elérnie, a kiadások ezt a mindössze 1,56 milliárdosra tervezett hiány mértékével léphetnék túl. Az egyensúlyt mindenekelőtt a 23 milliárd forintban megállapított behajtásnak kellene megteremtenie. Simsa Péter önkormányzati alelnök szerint az elfogadott költségvetés alapvetően két célt szolgált: megfelelni a külső elvárásoknak, az önkormányzatokat pedig megfricskázni. Súlyos ügy a gyógyszer-támogatási rendszer bevezetésének késése: amennyiben ez májusig havonta 600 millió forinttal terheli a büdzsét, úgy a biztosító helyből 3 milliárdos hiánnyal startolhat. A tervezett hiány csak abban az esetben tartható, ha a behajtás a tervek szerint halad. Ellenkező esetben a pótköltségvetést aligha lehet megkerülni.
A nyugdíjbiztosító a parlament által 574,2 milliárdban megszabott bevételeit már lényegesen nagyobb, 16,25 milliárd forintos deficittel fejelheti meg. Itt azonban a behajtási terv is vaskosabb: összesen 31 milliárd forintnyi – ez annyit tesz, hogy a tb-nek az idén összességében 54 milliárd forintos behajtást kellene produkálnia. Ennek realitása az eddigi tapasztalatok fényében legalábbis erősen kétséges.
A kormány-tb villongásokat némiképp enyhítheti az a megállapodás, amelynek szövegtervezete elkészült, s amelyet talán még márciusban alá is írnak majd. Vágó János nyugdíjbiztosítási elnök szerint a tervezet hosszú idő után az első szöveg, amely pontosan és részletesen tartalmazza mindkét fél feladatait és kötelességeit, határidőkkel és a felelősök nevével. Elfogadása esetén megszűnne minden egyoldalú viszony, s ezentúl egyik fél sem kényszerülne sem a kiszolgáltatott, sem a zsaroló pozíciójába. A tervezet szerint a két fél különös figyelmet fordítana a születőfélben lévő alkotmány szociális cikkelyeinek tartalmára éppúgy, mint az önkormányzatok működését szabályozó törvény módosítására – ez utóbbira még ebben a félévben sort kell keríteni. 1997 elejéig időt kell szakítani az államháztartási törvény módosítására is, amelynek keretében a nyugdíjbiztosító önálló alrendszerként jelenhetne meg. A tervezet szerint mindkét fél elkötelezi magát az eljövendő nyugdíjreform mellett, amelynek koncepcióját már ezen a nyáron be kell nyújtani az országgyűlésnek. A nyugdíjbiztosító a szerződésben foglaltaknak megfelelően támogatja a “konszenzuson alapuló”, rugalmas feltételekkel megvalósítandó nyugdíjkorhatár-emelést. A kormányzat ugyanakkor ígéretet tesz arra, hogy április végéig befejezi a vagyonjuttatást a nyugdíjbiztosító számára, késedelem esetén pedig vállalja az elmaradt átlagos hozamok pótlását.
