A megkérdezett magyaroknak mindössze egytizede vélte úgy tavaly novemberben, hogy a dolgok jó irányba fordultak az országban – ez messze a legpesszimistább vélekedés a térségben.
Amennyiben ma lenne népszavazás Magyarország európai uniós tagságáról, akkor a lakosság mintegy fele voksolna igennel, s egynyolcada adna nemleges választ, míg egy NATO-tagságot firtató referendum esetében egyharmados, illetve egyötödös arányokra lehetne számítani – legalábbis ez derül ki az Európai Bizottság Eurobarométer nevű kutatássorozatának tavaly novemberi, e héten nyilvánosságra hozott felméréséből. Az immáron hatodik éve folyó, 19 állam összesen húszezer lakosára kiterjedő reprezentatív kutatás – amelynek itteni részét a Modus Kft. végzi – a közép-kelet-európai országok lakosságának véleményét vizsgálja az Európai Unióval, illetve a térség politikai és gazdasági légkörével kapcsolatban. Hazánk EU-kötődését a fentieken túl az is megerősíti, hogy az ezer magyar megkérdezett egynegyede az Uniót jelölte meg olyanként, amelyhez az ország jövője a leginkább kapcsolódik majd. (Az Egyesült Államok 15, Németország 14, míg például Oroszország 3 százalékot kapott ezen a szavazáson.)
Az irány tehát nagyjából adott, s úgy tűnik, ezt a lakosság jelentős része pártolja is. Ebből azonban – a jelek szerint – még korántsem következik, hogy az emberek megítélése szerint a dolgok általában jó irányba haladnának az országban. Sőt, a megkérdezett magyarok négyötöde egyenesen úgy látja: a folyamatok rossz irányba tartanak. Ez messze a legborúlátóbb vélekedés a vizsgált régióban, és összecseng azzal, hogy a megkérdezettek éppen Magyarországon ítélték meg a legpesszimistábban saját háztartásuk jövőbeli kilátásait, illetve az elmúlt egy év folyamatait is (lásd grafikonunkat). Ez ügyben a többi ország lakosai sem igazán optimisták – látványos javulásra igazából csak Albániában számítanak.
A szabad piacgazdaság megteremtése a magyar válaszadók 38 százaléka szerint jó, egyharmaduk szerint viszont rossz az ország jövője szempontjából. (Egy évvel korábban ugyanezek az arányok 44, illetve 24 százalékosak voltak.)
Mindent egybevetve hazánkban a válaszadók ötöde volt elégedett a demokrácia fejlődésével, miközben háromnegyedük elégedetlenségének adott hangot. (Lengyelországban 50-38, a Cseh Köztársaságban 46-50, Horvátországban 52-42 volt ugyanez az adatpár.) A kutatók szerint ez a megoszlás is azt mutatja, hogy az emberek saját sorsuk alakulásából ítélik meg a piacgazdaságot, illetve a demokráciát.
Az emberi jogokat illetően már viszonylag jobb a helyzet: a megkérdezettek 57 százaléka szerint hazánkban tiszteletben tartják eme jogokat, s csak 39 százalék gondolja az ellenkezőjét. Ezek az adatok a régió tíz EU-társult országa közül a legjobbak, bár ha azt vesszük, hogy a fenti válaszok 1994-ben még 62-28 százalékos megoszlást mutattak, akkor a kép már kevésbé tűnik pozitívnak.
