Az év végére alig lesz telefonra várakozó Budapesten, sőt a Matávnak lassan meg kell barátkoznia azzal, hogy kedvezményekkel, netán tarifacsökkentéssel csalogassa magához az előfizetőket. Purger Imre, a Matáv Pesti Igazgatóságának, Hegyi Imre, a Matáv Budai Igazgatóságának vezetője lapunknak adott nyilatkozatából kiderül az is, hogyan teljesültek a tavalyi tervek és milyenek lesznek az ideiek.
Pesten, ahol az év végén – az Első Pesti Telefontársasághoz tartozó 86 ezer vonallal együtt – 521 ezer vonal volt, ami azt jelenti, hogy az év folyamán 62 500 új állomást kapcsoltak be. Az év elején a várakozó listán még 145 ezren voltak, számuk az év végére 65 ezerre apadt. Eközben közel 14 ezer vonalat leadtak az előfizetők. Ha a számok összesítésekor nem egészen egyeznek a végső összegek, az nem a véletlen műve, arról a meglehetősen régi és sok bizonytalanságot tükröző várakozói lista tehet – vallja be Purger Imre igazgató.
A legjelentősebb fejlesztéseket Észak-Pesten, a IV., XV. és XVI. kerületben hajtották végre. Ezek közül a XVI. kerületben még 14 ezer vonal lakossági önerős beruházással (vonalanként 45 ezer forint befizetésével) jött létre, de az idén ilyen megoldás nem lesz. A Matáv jelenlegi helyzete ugyanis már nem indokolja a lakossági hozzájárulást, sőt mivel a helyzet tavaly stabilizálódott, a XVI. kerületiek kedvezményeket is kaptak. 1995-ben egyébként 9,5 milliárd forintot fordítottak beruházásokra. Az idén ennél többet, 9,8 milliárdot költenek e célra, és 57 ezer vonalat kívánnak bekapcsolni. Ezek egy részét azonban már piaci körülmények között, alaposan átgondolt marketingeszközökkel kell értékesíteniük.
Ennek ellenére maradnak várakozók 1997-re is, mert a vonalak nem mindig ott állnak rendelkezésre, ahol az igény mutatkozik. Számítások szerint az év végén is marad még hat-hétezer várakozó a XIII., három-négyezer a VIII. kerületben és két-háromezer Zuglóban. A látszat ellenére e területeken is lesz fejlesztés az idén, jelenleg ugyanis e területeken mintegy kétszer ennyien várnak telefonra. Akik a várakozók közül egy éven belül telefonhoz jutnak, azok kapnak – vagy már kaptak – értesítést és amennyiben nem gondolták meg magukat (mert egyre több ilyen eset akad), be kell fizetniük az összeg egyharmadát, vagyis áfával együtt 12 500 forintot. A befizetési kötelezettségnek két oka van, egyrészt az előkészítéshez szükség van bizonyos forrásra, másrészt az előleg befizetése előfizetői oldalról is jelzi valós szándékot – állítja Purger Imre.
Visszatérve a tavalyi fejlesztésekhez, az igazgató elmondta, hogy megindult a belvárosi optikai szálas kábelgyűrű kialakítása is. Ami az üzleti ügyfeleket illeti, számuk a teljes előfizetői tábor 20 százalékát teszik ki, ám a bevétel oldaláról közelítve a kérdést, tőlük folyik be a bevétel 60 százaléka. Az üzleti körben egyébként már most sincs igazán várakozás, az igazgatóság megkezdte a Motorola RLL, fix- telepítésű mobilrendszereinek telepítését is, így minden igényt ki tudnak elégíteni. Egyelőre szintén elsősorban az üzleti réteget érinti, hogy tavaly beindult az ISDN-szolgáltatás is. Ugyancsak megkezdték az OSS, üzemeltetést támogató rendszer kiépítését és ennek keretében megújul a várakozói lista kezelése; nyárra működőképes lesz az új számlázási rendszer, és átalakul a műszaki adatnyilvántartás is. Tavaly belefogtak az elavult 7A2-es központok leselejtezésébe. Ez a Ferenc központban be is fejeződött, de még mindig 150 ezer ikervonal van Pesten. Az Erzsébet központban az idén leáll a 7A2 és az átállítástól a szolgáltatás színvonala magasabb lesz, fenntartása olcsóbbá válik. Az idén várhatóan 80 ezer 7A2-t tudnak leállítani, valószínűleg az év második felében. Mint Purger Imre mondja, az idén is sok fejlesztés a második félévre torlódik és be kell kalkulálni, hogy a közbeszerzési törvény minden beszerzést nagyon lelassít.
A pesti oldalon tavaly jelentősen csökkentették a költségeket, növelték a bevételeket. Ennek ellenére a cég elmaradt az eredetileg kitűzött tervtől, mert a vonalszámra jutó fajlagos bevételek csökkentek. Nem nő az egy telefonra jutó bevétel, az előfizetők az áremelkedések ellenére is ugyanannyit fordítanak telefonálásra, mint korábban – vagyis spórolnak. Az idén ezért ismét a költségcsökkentés lesz az igazgatóság elsődleges célja. Természetesen javítani kívánja a kapcsolatot az előfizetőkkel és ebben sokat segíthet az új számlázási rendszer és az, hogy a még most is tartó belső átalakítások után a helyi távközlési centrumok csak az előfizetői problémákkal foglalkoznak majd. Az ikerállomások számának csökkentése a minőség javítása mellett könnyebbséget jelent majd az előfizetőknek és akkor talán többet telefonálnak.
A Budai Igazgatósághoz Buda mellett három primer körzet, a szentendrei, a biatorbágyi és a balassagyarmati tartozik. A körzetben összesen 324 ezer vonal van, ebből tavaly 51 923 új állomást kapcsoltak be. Közülük azonban kilencezerre a szerződést csak az év elején tudtak megkötni, s így a bekapcsolásra is csak január végéig kerülhetett sor – vallotta be Hegyi István igazgató. Emellett havi csaknem 500-1000 előfizetői lemondást is regisztráltak, azaz a várólista többel csökkent, mint amennyi új vonalat bekapcsoltak és a lemondások miatt helyenként tartalékok is képződtek. Jelenleg még 70-80 ezren várnak telefonra, de biztos, hogy ez nem mind valós igény, mert a lista régi és eléggé pontatlan, mert a felfrissítés elmaradt az évek során – teszi hozzá az igazgatóság vezetője. Az idén a tervek szerint 59-60 ezer új előfizetőt juttatnak telefonvonalhoz és így – figyelembe véve a pontatlanságokat, valamint azt, hogy a rádiótelefon-piac növekedése egyelőre elég nagy konkurenciát jelent – az év végre nem lesz várólista, azaz mindenki telefonhoz jut. Február közepéig mindenki megkapja a díjelőleg-fizetési értesítést is, ami garantálja, hogy az illető egy éven belül telefont kap.
Csillaghegyen és Kaszásdűlőn gyakorlatilag már kialakult a kínálati piac, Óbudán és a XI. kerületben azonban kritikus a helyzet. Óbudán – amely a Matáv eredeti budapesti fejlesztési tervében az első helyen állt – még meg sem kezdődött a fejlesztés, így itt az idén kétmilliárd forintot fordítanak fejlesztésre. A közel négyezer üzleti igényt nyár végéig kielégítjük, és 5500 Motorola RLL vonalat telepítünk. Ezeket lényegesen olcsóbb és gyorsabb telepíteni. A frekvencia használatához azonban engedélyt kell kérni, amiért természetesen fizetni is kell. Így ha a vezetékes rendszer fejlesztése utoléri a rádiótelefonokkal ellátott területeket, akkor majd ezeket mindenképpen átállítják. A fejlesztési terv szerint egyébként az új vonalak 20 százaléka kerül a három primer körzetbe: 20 ezer Óbudára, a fennmaradók pedig a II., XI. és XII. kerületbe. A három említett kerület gyorsított koncesszió alá esik, és itt már 1995 végére ki kellett volna elégíteni az igényeket. Ez nem sikerült, de június 30-ig mindenki telefonhoz jut itt is. Az elmaradás dacára 103 százalékra sikerült teljesíteni az előzetes üzleti tervet, de úgy, hogy a bevétel a tervezett alatt maradt, azaz a költségeket kellett visszafogni a vártnál is nagyobb mértékben. Ezek után az idei terv még sokkal feszítettebb, hiszen a Matáv 1996-ban már milliárdos nyereséget akar elérni, és a vonalakra jutó bevétel növekedésével továbbra sem lehet számolni. Legalább is beszéd üzemmódban. A nem beszéd jellegű szolgáltatások bővülése, az ISDN beindulása, a zsírórendszer, vagy például az Internet elterjedése növeli a bevételeket is és kismértékben a mobilszolgáltatások terjedése ugyancsak hozzájárul ehhez. A mennyiségi növekedés mellett persze a bevételek érdekében is javítani kell a minőséget is. Emiatt elektronizálják, illetve digitalizálják a telefonközpontokat és hozzáláttak a 7A2 központok megszüntetéséhez. Ez a minőség javítása mellett jelentős kapacitásokat is felszabadít. Az idén nyolcezer 7A2 vonalat váltanak ki Óbudán, amelyek helyébe digitálisak lépnek. Nyáron beindul az egész Budapesten egységes új OSS alapú számlázási rendszer. A szervezeti átalakítások keretében a Krisztina központ helyett az óbudai és a városmajori távközlési centrum kezdi meg a működést és a városmajoriból kiválik még a zugligeti. Ugyancsak kettéválik a lágymányosi üzem, így erősítve az ügyfélszolgálati tevékenységet is. Ezek a változások is hozzájárulnak ahhoz, hogy a tavaly meglehetősen gyakori vonalhibák száma csökkenjen.
A forgalom tavaly megközelítőleg nyolc-tíz százalékkal esett vissza a budai igazgatóságnál, ami megegyezik az országos átlaggal. Egészen egyszerűen csökken az impulzusszám, így előbb-utóbb a tarifákhoz is hozzá kell nyúlni. Az árpolitikába persze beleszól az is, hogy már az idén marketingeszközök bevetésével kezdik kínálni a telefonokat, hiszen bizonyos területeken erre lesz szükség. Ez egyértelműen kedvezményeket jelent majd, és a távolabbi jövőben elképzelhető a tarifacsökkentés is. Az idén egyébként legalább 10-15 ezer telefonvonalat már ilyen módszerekkel kell értékesíteni, hiszen a primer körzetekben például már most is alig van várakozó.
Üzleti körökben már népszerű
Matáv-pavilon a Telecom 95-ön
Átadták az új Erzsébet központot
