“Lobbyzik: Valamely csoport közös gazdasági érdekek és/vagy politikai célok érvényesítésére, érdekében határozottan, együtt lép fel a számára kedvező törvények, rendelkezések elfogadtatásáért.” (Magyar Larousse Enciklopédia)
Alig néhány éve még erősen negatív tartalommal emlegették a gazdasági-politikai életben a lobbyzókat. Azután váratlanul (vagy mégsem?) megjelent a menedzseriskolákban egy új tantárgy, amelynek keretében a kollektív alkuhoz szükséges ismereteket sajátíthatják el a vezető beosztásban lévő diákok.
Mit ért a lobbyzáson? – kérdeztük egy ilyen tréning néhány résztvevőjétől, akik az ipar és a kereskedelem különböző területein dolgoznak. A beszélgetés a fogalom tisztázásával kezdődött, s azonnal kiderült, hogy mindannyian mást értünk lobbyzáson. A cél világos: egy szakmai vagy regionális, esetleg társadalmi csoport a saját érdekeit kívánja érvényesíteni. Szűkebb értelmezésben csak a törvényhozásban, tágabb értelemben minden szituációban.
Magyarországon a rendszerváltás előtt elsősorban a szakmai lobbyk: az agrár-, a bányász-, a kohász- voltak erősek. Vajon ok vagy okozat, hogy az ország vezetői fontos politikai kérdést csináltak ezen csoportok helyzetéből és törekvéseiből? Vannak, akik így, vannak akik úgy válaszolnak erre. De azt mindenki elismeri, hogy a nyolcvanas évek második felében ezek a lobbyk még mindig olyan erősen védték az érdekeiket, hogy hiába születtek szakmai érvekkel és gazdaságossági számításokkal alátámasztott programok például a két említett nehézipari ágazat racionalizálására, azok az érintett két ágazat képviselőinek nyomására nem, vagy csak igen kis mértékben valósulhattak meg. Az már a lobby gyengülését jelezte, amikor az egyes szakmai csoportok a különböző régiókban a másik régió hátrányára is elfogadtak volna kormányzati döntéseket. Mind a mai napig élő példa Ózd és Diósgyőr egymásra mutogatása, annak ellenére, hogy a két hajdani kohászóriás tönkrement.
A kilencvenes évekre új szakmai csoportok erősödtek meg, mint például a gyógyszeripar, a távközlés-hírközlés, a műanyagipar, az alkatrészgyártók. Egyre inkább hangot adnak érdekeiknek a kereskedők, illetve közülük is a nagy értékű fogyasztási cikkek importőrei.
A tulajdonviszonyok megváltozásával új szempont szerint is szerveződtek érdekcsoportok. Így a szakmai lobbyk mellett érdekközösségre léptek a Magyarországon működő külföldi cégek, és nagyságrendjüknél fogva kisebb hatékonysággal ugyan, de önálló csoportot alkotnak a közepes és a kisvállalkozások. Fontosságuknál fogva érdemes a hazai felsorolásban megemlíteni a regionális lobbykat, a városok, a körzetek, a megyék érdekvédelmi csoportjait.
Milyen szervezeti, intézményes keretek között működnek a lobbyk? A kamarák és a szakmai szövetségek funkcióinak szétválásával az érdekek érvényesítése egyértelműen a szövetségeké. A kamarai tagság kötelezővé válásával ez utóbbiak folyamatosan veszítik el tagságukat, ami paradox módon kedvezően is hat ezekre a szervezetekre, mert így inkább törekszenek a tényleges érdekvédelmi tevékenységre. Az például, hogy egy-egy szakmai tömörülés megkapja-e véleményezésre az őt is érintő jogszabályok tervezetét, illetve, hogy sikerül-e az immár elfogadott jogszabályban viszontlátni a körültekintően megfogalmazott javaslatokat, egyre fontosabb. Az pedig egyenesen siker, amikor a lobbyzással sikerül megakadályozni egy adott ágazatot kifejezetten hátrányosan érintő tervezett jogszabály életbeléptetését! (Emlékezzünk csak az autókereskedők másfél évvel ezelőtti torpedójára a vámemelés ellen!)
Egy egészséges gazdaságban a lobbyzás hatására nem borul fel a gazdasági-társadalmi egyensúly, éppen ellenkezőleg: a sok-sok különböző irányú erő nyomán egyensúlyi helyzet lép fel. Átmeneti gazdasági viszonyok között viszont az egyik erő lehet sokkal nagyobb, mint a másik; a különféle kedvezményeket kiharcolva az erősebbek felboríthatják az egyensúlyt. Az alulmaradottak ilyenkor gyakran feszegetik: vajon lobbyzás történt-e avagy a döntéshozók korrumpálása? Ma még nincs válasz az olyan kérdésekre sem: egészséges folyamat-e, hogy ilyen mértékben értékelődnek fel az informális kapcsolatok? Hol van a látható határ a lobbyk és a maffiák között? Elméleti válaszok vannak, a gyakorlaté még bizonytalan.
