Fennállásának öt éve alatt megkétszereződött az ügyszám a Versenyhivatalban. A számok ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a munka növekedését főként az elutasított kérelmek okozzák.
A Versenyhivatal (VH) tavalyi éve az ügyszám minden eddiginél nagyobb növekedését hozta. Az 1994-es 119 után 1995-ben már 154 eljárást zártak le versenytanácsi határozattal. Tovább emelkedett a fogyasztók megtévesztése miatt hozott döntések száma. Az e téren tapasztalható pezsgés azt mutatja, hogy egyre több versenytárs használja fel a törvény adta lehetőséget a konkurencia általa jogsértőnek vélt magatartása elleni fellépésre. Megszaporodtak a fúziókontrollos ügyek is: tavaly több volt belőlük, mint a hivatal történetében korábban összesen. Az ilyen tartalmú, 1994-ig csak elvétve jelentkező kérelmeknek elsődlegesen a privatizációs csúcsforgalom volt az okozójuk, de akadt a magánosítást követő szervezeti átalakuláshoz igényelt engedély is. A 24 cégfúzió, illetve meghatározó befolyásszerzés közül csak a Junior többségi tulajdonának a francia Sodexho-érdekeltségnek történő eladását akadályozta meg a Versenytanács. Éves csúcsot döntöttek az erőfölénnyel való visszaélés miatt indult ügyek is – számuk elérte a 41-et.
A versenyfelügyelet az eljárások nagyobb részét a kérelmet elutasító, az ügyet elmarasztalás nélkül lezáró határozattal fejezi be. Az intézménynek növekvő gondot jelentenek ezek a “tyúkperek”, amelyekről már az eljárás megindításakor lerí a leendő elutasítás, de az ügyet az eljárási kényszer miatt végig kell vinni. A jelentéktelen és megalapozatlan kérelmek fölöslegesen kötik le a felügyelet működő apparátusát. A kiszabott bírságok összege a hivatal történetében 1995-ben csökkent először. A megelőző évben még összesen 627 milliót róttak ki a jogsértőkre, tavaly pedig már csak 577 millió forinttal bírságolták az eltévelyedőket. Ennek túlnyomó részét – 531 milliót – ráadásul a fogyasztók megtévesztéséért szabta ki a Versenytanács.
