Kereken 120 millió dollárnyi magyar exportot, azaz a tavalyi kivitel több mint háromszorosát kívánja megalapozni az Eximbank e minapi ajánlatával Brazíliában. Amennyiben a dél-amerikai ország elfogadja az – OECD-szabályok szerint ennek 85 százalékát kitevő – hitelfelajánlást, és egyúttal a magyar szállítók terméklistáját is vonzónak találja, az év második felében megszülethet a megállapodás a hitelkeretről. A hitelintézetnél 3-4 konkrét külkereskedelmi szerződés aláírására számítanak, azok tető alá hozatala ennél már jóval kevesebb időt vesz majd igénybe.
A nevezett listán főként olyan oktatási és gépipari berendezések szerepelnek, amelyekkel a brazil oktatási minisztériumot, illetve más államigazgatási szervezeteket igyekeznek vásárlásra csábítani. A kölcsön feltételei összhangban vannak az OECD előírásaival. A futamidő 8,5 év, a kamat az úgynevezett CIRR-t követi, ami dollár esetében jelenleg 7,03 százalékot jelent. A hitelhez az elképzelések szerint a Brazil Államkincstár nyújt majd garanciát.
Hasonló feltételekkel kíván az Eximbank Ecuadorban egy 50 millió dolláros hitelkeretet rendelkezésre bocsátani – mondta el a Figyelő kérdésére Dunai Zoltán, a bank főosztályvezetője. Az ajánlatot várhatóan e napokban teszi meg Nyíri Iván, a bank vezérigazgatója. Latin-amerikai utazása nyomán kisebb hitelek is megnyílnak: Argentínában és Paraguayban összesen mintegy 4 banknak tervez egyenként 5-10 millió dolláros kölcsönt folyósítani az Eximbank. Ezen összegeket azután az illető bankok “ítélnék oda” saját ügyfeleiknek magyar – kiváltképp a kis- és középvállalkozások által gyártott – exporttermékek vásárlásának finanszírozására.
A Brazíliában és Ecuadorban most debütáló úgynevezett vevőhitel-konstrukcióval a bank eddig Oroszországban, Jugoszláviában és Horvátországban élt. Moszkvához 80-90 millió dolláros hitelszerződés-állomány fűzi, melynek java része Ikarus buszok szállításához teremt anyagi hátteret. A két déli szomszédállammal együttesen mintegy 60-70 millió dollárról van az Eximbanknak hitelkeret-megállapodása.
Az év hátralévő részében az intézmény újabb kölcsönöket kíván útjukra bocsátani; ezekkel azokat az államokat célozza meg, amelyek a hetvenes-nyolcvanas években jelentős magyar kormánykölcsönökben részesültek. Ilyen célpont lesz például Egyiptom, ahová 1988-ban még több mint 80 millió dollárnyi magyar export “utazott”, jelenleg viszont csak évi 20-22 milliónyi. Ez a visszaesés szinte kizárólag a hitelezés 1989-es leállításának a következménye – véli Dunai Zoltán. Mint mondja, a kapcsolatok ilyetén formáját a bank az idén Törökországgal, Szíriával és Indiával is felveszi: ezen országokban közel ugyanilyen mértékben csökkent a magyar termékek jelenléte, Indiában például mindössze évi 30 millió dollárnyira.
A helyi import elősegítésének mértékéről még nem döntöttek az Eximbankban, az az adott ország megítélésétől és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) biztosítási hajlandóságától függ. Bizonyosnak tűnik azonban, hogy a folyósítandó hitelek minimuma országonként 50 millió dollár lesz.
