A veszélyes anyagok kezelésére vonatkozó rendelet kapcsán két – Magyarországon kevéssé használt – fogalomról érdemes külön is szólni: az úgynevezett gyermekbiztos csomagolásról és a veszélyre utaló tapintható jelzésekről. A fejlett országokban negyedszázados múltja van a gyermekek által nem vagy nehezen felnyitható csomagolásokkal kapcsolatos kutatásoknak. Igaz, ezek eddig csak a visszazárható csomagolásokra hoztak kézzelfogható eredményeket. Konkrét megoldásokat nem lehetett szabványosítani, a megfelelő módszereket nagy létszámú gyermek- és felnőttcsoportokkal végrehajtott próbákkal minősítették. A gyerekek számára nehezen kezelhető visszazárható csomagolások leggyakrabban valamilyen kupakkal zárt palackok, dobozok, amelyek nyitásához rendszerint kétféle – például egy idejű nyomó és forgató – mozgást kell végezni. A nem visszazárható csomagolásokra nem születtek még Európában elfogadott nemzetközi vizsgálati és kivitelezési normák. A “gyermekbiztos” csomagolások követelményrendszerét hazánkban a megfelelő ISO szabvány átvételeként az MSZ ISO 8317:1990 sz. szabvány tartalmazza.
A veszélyt jelző, tapintható jelzések célja, hogy a vakok, csökkentlátók is felismerhessék, ha veszélyes anyagot tartalmazó csomag kerül a kezükbe. A kidomborodó háromszög alakú jelzés elhelyezését, méretét stb. az MSZ EN 272:1991 sz. szabvány tartalmazza.
Természetesen más követelményeknek is meg kell felelniük a veszélyes anyagok csomagolásainak, például fontos az anyag kiömlését, kiszóródását megakadályozó zárás, az, hogy kiállja az anyagmozgatás igénybevételeit, és az is, hogy alakjuk nem hasonlíthat emberi fogyasztásra vagy kozmetikai célra készült termék csomagolására.
Az anyagokat több veszélyességi kategóriába sorolják: a mérgező és maró anyagok csomagolásánál kötelező a tapintható jelek alkalmazása is, a robbanásveszélyes, gyúlékony, irritáló stb. kategóriába soroltaknál pedig “gyermekbiztosnak” és sértetlennek kell lennie a csomagolásnak.
A csomagolás többféleképpen is terheli a természeti környezetet: anyagával; megsemmisítésével; az újrafelhasználáshoz szükséges tisztításával. A kisebb környezeti hatásokat okozó csomagolások elterjedésének serkentésére hozta létre a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, amely pályázati alapon engedélyezheti a “környezetbarát termék” embléma használatát. A csomagolószerekre általában és egyes csoportokra konkrétan kidolgozott követelmények alapján bizottság bírálja el a pályázatokra benyújtott csomagolásokat, s a megfelelők védjegyhasználati szerződés alapján kapnak lehetőséget a megkülönböztető embléma használatára.
