Még egy olyan egyszerűnek tűnő dolog is komoly vitákat okozhat, hogy valaki iszik-e tejet, vagy sem. Egymás megértéséhez elengedhetetlenek a közös definíciók, a tej esetében viszont már az kérdéseket vet fel, mit nevezünk egyáltalán annak.
Sokak szerint a boltok polcain található kartondobozokban tárolt fehér folyadék még csak tehenet sem látott; a mellette felsorakozó növényi alternatívákra pedig egyesek ugyanúgy használják a tej kifejezést, noha azokat valóban nem tehenekből fejték. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szarvasmarhákon túl például a kecskék is adnak tejet; illetve bizonyos növényi italoknál – mint például a kókusztej – megengedett a tej kifejezés használata. A gyártókat büntetik a fogyasztók félrevezetése miatt, ha nem az EU által meghatározott szótárt követik, de van hazai kontroll is: a Tej Terméktanács kitartóan megtalál minden olyan médiaszolgáltatót, amelyik mandulatejről ír mandulaital helyett.
Ha már abban sikerült megállapodnunk, mit nevezünk tejnek, akkor a következő, és időnként heves indulatoktól is túlfűtött kérdések adódhatnak:
- szüksége van-e az emberi szervezetnek állati eredetű tejtermékekre,
- vagy esetleg káros a fogyasztásuk,
- és járhat-e a tejfogyasztás valamiféle morális teherrel?
A kérdések megválaszolásában Pintér Dóra okleveles táplálkozási- és vegán életmód tanácsadó, valamint Asiama Evelyn dietetikus volt segítségünkre.
Koleszterin-csökkentés vs. bélmikrobiom-támogatás
A tejtermékek fogyasztását a magas tápanyag-, vitamin-, és kalciumtartalmuk, valamint a bennük található probiotikumok miatt szokták javasolni, de Pintér Dóra szerint odafigyeléssel ezeket egy tisztán növényi étrendből is fedezhetjük szervezetünk számára.
A növényi alapú étrendre érdemes lemondás helyett egy izgalmas útként tekinteni, ahol több figyelmet szentelünk az egészségünknek és szervezetünk jelzéseinek. Ráadásul ennek számos pozitív hatása van, csak hogy néhányat említsek: magasabb energiaszintet ad, valamint csökkentheti a magas vérnyomást és koleszterinszintet.
Pintér Dóra azzal folytatta, hogy ezzel szemben ma már számos tudományos kutatás felhívta a figyelmet a tejtermékek fogyasztásának lehetséges egészségügyi kockázataikra: ezek jelentős mennyiségű telített zsírt és koleszterint tartalmaznak, melyek elhízáshoz, szív- és érrendszeri betegségekhez, 2-es típusú cukorbetegséghez és Alzheimer-kór kialakulásához vezethetnek. Továbbá a magas zsír- és női nemi hormontartalmuk miatt összefüggést találtak a mell-, petefészek- és prosztatarák fokozott kockázatával, valamint bőrproblémák kialakulásával, mint például az akné.
Természetesen fontos a kalciumbevitel, de a túl sok kalcium gátolja az aktív D-vitamin képződését, ami ugyancsak elengedhetetlen lenne számunkra. Ráadásul a Föld lakosságának 65 százaléka laktóz- vagy tejfehérje érzékeny, így számukra a tej fogyasztása emésztési zavarokat okozhat.
Pintér Dóra a többi között az egyik legnagyobb, nemzetközi publikációkat tartalmazó website, a National Library of Medicine oldalán közzétett vizsgálatokra hivatkozik.
View this post on Instagram
Asiama Evelyn viszont épp azt emelte ki, hogy a tejtermékek ideális formában tartalmazzák a tápanyagokat – például a tej savas közege révén a kalcium hasznosulása is megfelelőbb, mint a növényi változatoknál. A szakember szerint a fermentált tejtermékek bizonyítottan pozitív hatással vannak a bélmikrobiom (vagyis a bélrendszerünkben található baktériumok, gombák és vírusok összessége) sokszínűségére. Ez – szintén tudományos vizsgálatokkal alátámasztva – a krónikus megbetegedések kivédésében, így az összhalálozások számának csökkentésében is fontos szerepet tölt be (például a szív- és érrendszeri betegségek vagy daganatos kórképek esetén).
Mindemellett a tejtermékek könnyen elérhetők, sokféleképpen elkészíthetők, és különösebb hozzáértés nélkül beépíthetők a konyhatechnológiába. Továbbá a tej és tejtermékek reálisan fogyasztható mennyiségével is könnyebben kielégíthető az általános tápanyagszükségletünk – vegyünk akár példaként egy pohár joghurtot 200 gramm szezámmag elfogyasztásával szemben.
Bali vs. magyar kistelepülés
Egy szó mint száz, könnyű elveszni a tudományos publikációk tengerében – számos kutatást találhatunk pro és kontra, és annak alapján, melyik oldalt képviseljük, könnyen alá tudjuk támasztani a magunk igazát. Asiama Evelyn szerint ennek egyik oka, hogy az ilyen vizsgálatokban általában szélsőséges étrendeket hasonlítanak össze.
Tehát van egy ideális növényi alapú étrend, és azt vetik össze a leghanyagabb állati eredetűvel. Hát persze, hogy ez esetben vegánként sokkal egészségesebben élhetnék! De ugyanez a helyzet fordítva is: van egy kiegyensúlyozott, húst, halat, tojást, tejtermékeket tartalmazó étrend, amit összevetnek egy evészavarral küzdő, három féle alapanyagot használó vegán tányérjával, akinek hullik a haja, száraz a bőre, és alig van benne energia.
Habár Asiama Evelyn mindenevő, azzal ő is egyetért, hogy egy gondosan összeállított növényi étrend mellett – kellő kiegészítéssel – minden szükséges tápanyagot megkaphat a szervezetünk (arra azonban külön felhívta figyelmünket, hogy a B12-vitamin pótlása elengedhetetlen ilyenkor).
„Evészavarok vizsgálatakor fontos szűrő, hogy valaki miért választ egy étrendet, mert sajnos sokszor a növényi alapú étrend csak egy jó alibi, amely kifogással lassan már a fényevésnél jár az illető – ilyen lehet például az orthorexia nervosa jelensége, mikor valaki csak a minőséget veszi figyelembe a mennyiség rovására. Kívülről hiába tűnik úgy, hogy példamutatóan egészséges étrendet követ, de valójában alig eszik valamit, és szinte nem is vesz részt a családi étkezéseknél a szigorú étrendje miatt.
Komolyan kell venni a gyanújeleket, hiszen evészavar esetén ezek már valójában nem is az evésről szólnak, hanem egy mélyebb gyökerű, akár halálos kimenetelű pszichoszomatikus betegségről.
Az érme másik oldala, mikor valaki egy ültő helyében megiszik egy liter kakaót, amitől puffadni kezd. Ilyenkor érdemes megnézni, vajon napi egy bögre is így hatna-e rá, illetve mi állhat annak a késztetésnek a háttérben, amitől úgy érzi, ekkora mennyiséget kell egyszerre meginnia.”
View this post on Instagram
Az intuitív étkezés fontosságát valló, és a szigorú diéták mellőzését javasló Asiama Evelyn nagy általánosságok levonása helyett egyéni szükségleteinkben, és saját szervezetünk megismerésében látja a megoldás kulcsát. A dietetikus hangsúlyozta: óriási különbségek rejlenek akár abban is, hogy valaki városi vagy falusi közegben él, bizonyos termékekhez milyen könnyen jut hozzá, mennyi ideje marad azok beszerzésére és elkészítésére.
ahogyan egy néhányszáz fős településen élő laktózérzékeny kisfiúnak nem lehet, és nem is kell ugyanazt az étrendet javasolni, mint egy belvárosi, ötvenes éveiben járó, rendszeresen sportoló, de kalciumhiányos nőnek.
Zárt ajtók mögött
Az egészséges életmód mellett szempont lehet a tej fogyasztásának (vagy épp nem fogyasztásának) morális vetülete. Ha máról holnapra egy alternatív valóságban úgy döntene minden magyar, hogy nem vásárol több tejterméket, azzal közel 20 ezer ember munkahelye szűnne meg, akik a tejiparban dolgoznak, ráadásul ellátás és takarmány nélkül maradna több százezer szarvasmarha – még ha ez a félelem irracionális is.
Miközben aggályokat vet fel az a kérdés is, hogy ez az óriási állatállomány vajon milyen körülmények között él, és mennyire tekinthető etikusnak más élőlények inszeminátorral történő folyamatos és kényszerű mesterséges megtermékenyítése, borjaik elvétele, aztán anyatejük lecsapolása? Ezt a folyamatot egészen odáig ismétlik, amíg – jóval a természetesen bekövetkező haláluk előtt – vágóhídra küldik őket; vagy az állatok egyszerűen csak idejekorán elpusztulnak a minél nagyobb tejhozam érdekében szervezetükbe fecskendezett hormonoknak és antibiotikumoknak köszönhetően.
Az egyetlen különbség kis kedvenceinkhez képest, hogy ezekkel az állatokkal nincs kialakult érzelmi kötelék, hiszen minden «zárt ajtók mögött zajlik». Ám nem kell túlérzékenynek lenni ahhoz, hogy elképzeljük, egy anyában milyen érzést okoz, ha elveszik tőle az újszülöttjét. Csakhogy sajnos az emberek többségénél még az sem teljesen világos, hogy a tehenek ugyanúgy kizárólag szülés után adnak tejet, mint mi
– mondta Pintér Dóra, aki tudatosan törekszik a vegán életmódra, és észszerű keretek között, de kerüli az állatok kizsákmányolásával előállított termékeket és szolgáltatásokat.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Magyarország azonban ebből a szempontból egészen jól áll – legalábbis Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint, aki az Agrárszektornak adott interjúban elmondta: az állattelepekre szigorú higiéniai és takarmányozási szabályok vonatkoznak, és az elmúlt években jelentős támogatásokhoz juthattak hozzá a gazdák állatjóléti támogatás címén (nemrég például egy Lázár János érdekeltségi körébe tartozó cég 3,3 milliárd forint támogatást kapott két új istálló létrehozására, ahol még vízágya is lesz a teheneknek).
Azt viszont Asiama Evelyn és Pintér Dóra is aláhúzta: elsődleges szempont, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb étrendet és életmódot.
Akinek viszont nem ízlenek a növényi italok, és nem tudja elképzelni a reggeljeit tehéntejjel készült kávé nélkül, az se marcangolja magát emiatt.
Nem elhanyagolhatók a morális szempontok, de ez egy végtelen kút. Még a tej esetén sem beszéltünk a termelése okozta jelentős környezeti károkról, vagy arról, hogy mit okoz, ha az egyébként is rengeteg vizet igénylő rizsitalt hajókon és repülőgépeken Magyarországra utaztatjuk. És persze vannak anyagi tényezők is: nem minden család teheti meg, hogy lecseréli a tehéntejet a jobb esetben is kétszeres áron kapható növényi változatokra. Utóbbi esetben már csak ezek miatt is érdemes az otthon könnyen elkészíthető italokat előnyben részesíteni. Már mindenre van alternatíva, így egyéni döntés és felelősség, ezekből mit veszünk magunkra, mit építünk be a mindennapjainkba, és hogyan segítjük a környezetünket is.
