Az Egyesült Államok még nem is talált igazán választ a fentanil-válságra, de már itt is van az újabb krízis, amely egyébként szorosan össze is függ az opioid okozta problémával. Az úgynevezett xilazin az utóbbi években kezdett elterjedni az utcán, főleg a fentanillal vegyített verzióban. A szer a krokodilhoz hasonlóan kívül-belül zombivá változtatja a fogyasztóját: ráadásul, ha valaki túladagolja magát, még annyit sem tudnak segíteni a szakemberek, mint a heroin vagy a fentanil esetében. Bár az amerikai kábítószer-ellenes hivatal (DEA) már a 2000-es években észlelte a xilazint, és pár éve fel is hívta a figyelmet a veszélyeire, az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) csak az idén februárban kongatta meg a vészharangot.
A fentanilkrízisnek sem látni a végét
Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) adatai szerint 2016 és 2021 között közel négyszeresére nőtt az Egyesült Államokban azoknak a száma, akik fentanil-túladagolás miatt veszítették életüket. A rekordév 2020 volt, elsősorban azért, mert a koronavírus-járvány miatt nem kaptak elegendő segítséget a súlyos függők.
A szer már a legmagasabb körökben is szedi az áldozatait, 2016-ban például Prince halt bele a fentanilba, pár napja pedig arról számoltunk be, hogy Robert De Niro unokája vesztette életét a drog miatt.
A válság azután fokozódott, hogy a tálibok 2022 áprilisában betiltották a máktermesztést Afganisztánban, megfojtva ezzel a heroinkereskedelmet. Így a kereskedők sok esetben kénytelenek voltak a kevesebből többet varázsolni.
A fentanil ötvenszer erősebb a heroinnál és mintegy százszor hatásosabb, mint a morfium. Egyre több esetben használják kábítószerek „felütésére”, ami gyakran halálos következményekkel jár. Mostanra azonban már a fentanilt is elkezdték keverni: az egyik legveszélyesebb, és egyre inkább elterjedő szert xilazinnal ötvözik, amit „zombidrognak” is becéznek.
A xilazin erős nyugtató, állatoknál, főleg lovaknál és szarvasmarháknál használják. A szerrel növelni lehet a fentanil amúgy sem alacsony fokú hatását, akárcsak a heroin vagy a kokain esetében. Ez már csak azért is fontos, mert a fentanilhoz hasonlóan a kokaintúladagolások száma is emelkedett az utóbbi években. A szer akkor is pusztító, ha alkohollal vagy szorongáscsökkentő, nyugtató hatású benzodiazepinekkel ötvözik, például Seduxennel, Rivotrillel vagy Xanaxszal.
A fentanillal kevert verzió, amelyet tranq vagy tranq dope néven is emlegetnek, a legelterjedtebb és legveszélyesebb kombináció. Hatása és következményei nagyjából olyanok, mint a korábban Oroszországból terjedő krokodilnak.
Nagyjából bárhogyan be lehet vinni a szervezetbe, elszívva/felszívva, intravénásan vagy simán lenyelve. A tranq egyfelől erős fájdalomcsillapító és izomlazító, de képes eufórikus érzést is kiváltani a használójából, olyan érzést kelt, mintha valaki felhők között járna.
A tranq álmosságot, szedációt, alacsony vagy magas vércukorszintet, amnéziát okozhat, kritikus szintre lassíthatja le a légzést és a szívverést, és halálhoz vezethet. A legsúlyosabb az intravénás használat, ekkor komoly sebek keletkezhetnek, és nem csak a beadás helyén, hanem mindenhol a testen. Ezek eltályogosodhatnak, a szövetek pedig elrohadhatnak, végső esetben amputálhatnak egy végtagot. Ahogy arról egy 38 éves nő is beszámolt a Timesnek.
A szer tehát belülről eszi meg a húst, ami nagy feladat elé állítja az orvosokat is, hisz a probléma nem a felszínen, hanem az alatt van. De még akkor is van esély a veszteségek csökkentésére, amikor csak kezdődik a tályog, főként az intravénás injekció beadásának helyén.
Járulékos problémákat okozhat emellett az is, hogy növekszik a verseny a kartellek, a kereskedők között, és növeli a korrupció esélyét is.
Olcsó és könnyű hozzájutni
A xilazin és közvetve a tranq terjedését nagyban felgyorsítja, hogy olcsón hozzá lehet jutni. Az amerikai kábítószer-ellenes hivatal 2022 októberi jelentése szerint a szer kilogrammonkénti ára 6 és 20 dollár (kb. 2000-7000 forint) között mozog.
A másik ok, amiért kezdett elterjedni, az az, hogy könnyen be tudják vinni az Egyesült Államokba. Főleg Kínából szállítják át, a kábítószer-ellenes hivatal szerint Mexikóban osztják szét a kartellek, mielőtt szétterítenék az észak-amerikai piacon. A DEA először a 2000-es években észlelte Puerto Ricóban, hogy emberi fogyasztásra is használják a xilazint, akkor még interneten rendelték meg, és mivel a csomagokat nem nagyon vizsgálták át, szélsebesen kezdett terjedni.
A tengerentúlon sokáig rejtve volt a probléma, a DEA 2022-es jelentése azonban megmutatta, mennyire lesújtó a helyzet.
Ahogy írják, a drog először az Egyesült Államok észak-keleti részén kezdett megjelenni, 2021-ben pedig már délen is terjedt, végül itt volt a legtöbb ismert eset. A kábítószer-ellenes hivatal akkor arról számolt be, hogy szinte már az összes államban nő a használók száma,
A drogtúladagolások száma még ennél is brutálisabb: egy év alatt 1127 százalékkal nőtt az ilyen halálesetek száma a régióban.
Az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb kábítószer-túladagolási válságát éljük át, amelyet jelenleg elsősorban a fentanil tiltott kábítószer-piacon való elterjedése vezérel. A xilazin ennek a tragikus járványnak az egyik összetevője.
– mondta Dr. Nora Volkow, a National Institute on Drug Abuse igazgatója a Newsweeknek.
Csak 2021-ben 107 000 embert halt meg az Egyesült Államokban drogtúladagolásban, nagy részük az opioidok miatt vesztette életét. A Fehér Ház jelentése szerint 2019 és 2022 között 276 százalékkal nőtt a xilazinnal kevert fentanil okozta túladagolások száma az országban.
A DEA 2022-es jelentése szerint az olcsó drog már nem csak a délieké, a xilazin a túladagolásos halálesetek közel 26 százalékáért volt felelős Philadelphiában, Marylandben több mint 19, Connecticutban 10 százalékos ez az arány, de San Franciscóban és Los Angelesben is feljegyezhettek tragikus eseteket. Marylandben az illegális kábítószerek maradványaiból kimutatott vegyületek közül már a második helyen áll a xilazin a fentanil mögött. Pennsylvaniában a túladagolás okozta halálesetek 26%-ának hátterében xilazin állt.
Az amerikai xilazin-válság központjaként Philadelphiát azonosították: 2021-ben a laboratóriumokban vizsgált kábítószer-minták 90%-a tartalmazott xilazint. Összehasonlításképpen, a DEA által 48 államban lefoglalt fentanilkeverékek közül a porok 23, míg a tabletták 7 százaléka tartalmazott xilazint.
David Oh, Philadelphia polgármesterjelöltje arról számolt be, hogy a kereskedők úgynevezett próbanapokat tartanak, amikor alacsonyabb áron vagy ingyenes termékmintákkal próbálnak kedvet csinálni a kábítószerhez. Kensigtonból egyébként egy 0-24-ben élő csatornán lehet végigkövetni, hogyan is zajlanak a mindennapok a legproblémásabb környéken.
Kanadában is egyre forróbb a helyzet, a torontói Kábítószer-ellenőrző Szolgálat 2022 májusában készített jelentése szerint a fentanil minták 18 százaléka tartalmazott xilazint, szemben a 2021-es év azonos időszakában mért 8%-kal.
Túladagolás esetén nem sok mindent lehet tenni
A xilazin ellenőrzése nem a DEA, hanem az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság hatáskörébe tartozik. Az FDA picivel több mint 5 hónappal a DEA jelentése után állt bele a harcba, idén február 28-án közölték, hogy erőteljesebben lépnek majd fel az illegális szer ellen.
Dr. Lisa Kugler, a függőséggel foglalkozó jótékonysági szervezet, a Shatterproof alelnöke azt mondta, hogy a xilazin „nem volt gyakran a radarjukban”, de mostantól „határozottan sokkal jobban fellépnek vele”.
Az emberek nem feltétlenül tudják, hogy esetleg xilazint használnak
– mondta Kugler, arra utalva, hogy a dílerek egész egyszerűen belecsempészik a szert a heroinba vagy a kokainba, hogy a termékük hatásfoka még nagyobb legyen, ám erről nem feltétlenül tájékoztatják a fogyasztót.
Nehezíti a szer ellen és a fogyasztókért vívott harcot, hogy elenyészően kevesen fordulnak orvoshoz, egyfelől a tudatlanság, másfelől a kábítószer miatti megbélyegzéstől tartva, netán a hatóságok retorziói miatt.
Lényeges különbség a fentanilhoz képest, hogy míg előbbit túladagolás esetén kezelni lehet naloxonnal, addig a xilazinnal felütött variánst nem. Kugler elmondta, hogy a xilazin nem kötődik az emberi idegrendszer opiát receptoraihoz, mint például a heroin vagy a fentanil.
A Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központjának (CDC) elemzése szerint 2012 és 2016 között a naloxonkezelések aránya 75,1 százalékkal nőtt, ami arra is utalhat, hogy a kezelések megjelenése után picit jobban „elengedték” magukat a fentanilt használók.
Felmerül a kérdés, hogy ha már a 2000-es években észlelték a problémát, miért kellett több mint 20 évnek eltelnie, hogy az FDA megkongassa a vészharangot?
Kugler szerint a kereskedők sokszor olyan szereket kezdenek keresni, amelyeket könnyebb beszerezni és nincsenek is a radaron, így a hatóságok szeme előtt sokáig rejtve maradhat egy addig ismeretlen kábítószer. A szakember úgy véli,
most van itt az ideje a xilazinnak.
Amivel igazából nem is lehet vitatkozni, csak most már a megelőzés mellé kezelés is kell. De ezzel már nem csak az Egyesült Államokban késtek el egy picit, hanem ott is, ahol csak most kezdenek ráeszmélni az új problémára.
Zombik az utcákon Londonban is
Az elmúlt hónapokban egyre több heroin- vagy crackhasználó jelentkezett tátongó sebekkel és rothadó végtagokkal a brit sürgősségi osztályokon is a Sun szerint. A bulvárlap félelmetes fotókkal személteti, mi a helyzet például Londonban. A szociális munkások hasonló állapotokról számolnak be, mint amit az Egyesült Államokban is tapasztalni lehet.
Dr. Emily Finch, a Royal College of Psychiatrists függőségek tanszékének elnöke így vélekedik:
Valójában nem tudjuk, hogy ez egy igazán nagy probléma kezdete-e, vagy egy kisebb krízis.
Nagy-Britanniában hiába reagáltak gyorsabban, mint a tengerentúlon, már így is késésben vannak. A zombidrog 2022 májusában szedte első áldozatát, a 43 éves Karl Warburtont holtan találták solihulli otthonában – a halotti anyakönyvi kivonat szerint a xilazin hozzájárult a halálához, de nem közvetlenül okozta azt. Wartburton nemcsak az első brit, de az első európai áldozatai is volt a drognak. Pontosabban az első ismert áldozata, és nagy bizonyossággal ki lehet jelenteni, hogy nem az utolsó. A kábítószert még nem vizsgálják a hatóságok, nem szűrnek rá teszteken, így sokáig észrevétlen maradhat.
Már Magyarországon is felbukkant
Ahogy a fentanil is egyre többször kerül elő a jegyzőkönyvekben, úgy számítani lehet rá, hogy a xilazinnal is egye többször találkozunk Magyarországon is, de egyelőre messze nincs krízis, legalábbis ebből a szempontból.
Az elmúlt 3 évben hazánkban – a rendőrségen – egy alkalommal történt olyan lefoglalás, amely xilazint tartalmazott. A lefoglalt készítmény egy állatgyógyászatban használt injekciós készítmény volt, amely ketamint és xilazint tartalmazott, együttesen, egy ampullában.
A korábbi években is csak igen kevés alkalommal és kis mennyiségű lefoglalások történtek és ezekben is tipikusan ketamin mellett fordult elő a kérdéses anyag.
– válaszolta a rendőrség lapunknak.
A rendvédelmi szerv tudatta azt is, hogy Magyarországon új pszichoaktív anyagnak minősül a xilazin, így aztán talán könnyebb is kiszorítani a piacról, biztosítva, hogy az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában tapasztalható válság ne gyűrűzzön be hozzánk is. De az európai térnyerése úgy tűnik, elkerülhetetlen.
A londoni King’s College kutatója, dr. Caroline Copeland szerint Warburton halála nem azt bizonyítja, hogy elszigetelt esetről van szó, hanem azt, hogy már Európában is kezd átalakulni az opioidok használata. Az idén májusban jelent meg egy tanulmány, amelynek Copeland volt a társszerzője, ebben azt írják, hogy a brit férfi példája azt bizonyítja, a xilazin már bekerült az Egyesült Királyság drogellátásába. A szakértő szerint a dél-amerikai kartellek már az európai piacra is betették lábukat, és ahogy a magyar rendőrség válaszából is kiderül, azzal is számolni kell, hogy hazai drogfogások között is egyre gyakrabban találkozunk a kábítószerrel.
Egy egész országot fenyegető veszély
De visszatérve Amerikára: bár az FDA jóval később reagált a problémára, felhívására viszonylag hamar érkezett válasz az amerikai kormánytól: Joe Biden elnök márciusban jelentette be, hogy történelmi mértékű összeget, 46,1 milliárd dollárt kért a Kongresszustól a nemzeti kábítószer-ellenőrzési programra. A 2024-es program költségvetéséből többi között az illegális szerek visszaszorítására és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemre áldoznának, kiemelten a fentanil, és az azzal összefüggésbe hozható drogok elleni harcra, de jutna a megelőzésre, a kezelésre, ártalomcsökkentésre és a gyógyulást támogató szolgáltatások bővítésére is.
A Fehér Ház egy hónappal később, áprilisban fordult a lakossághoz, és hívta fel a figyelmet a xilazin-krízisre, mint egy „növekvő fenyegetésre”.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az Egyesült Államok történelmében ez volt az első eset, hogy egy drogra egész országot fenyegető veszélyként hivatkozzanak, mondta el dr. Rahul Gupta, a Nemzeti Kábítószer-ellenőrzési Politikai Hivatal igazgatója. Még a fentanil sem váltott ki ilyen szintű kormányzati választ, ami tökéletesen jelzi, hogy a xilazin és kombinációi nem csak újabb fejezet jelentenek a dizájnerdrogok történelmében, hanem a legsúlyosabb kábítószer-válságot, amit az Egyesült Államok valaha is átélt.
Hogy valami pozitívat is írjunk: nem ablakon kidobott pénz a Biden-adminisztráció által kért gigantikus összeg. Gupta márciusban azt mondta, hogy az utóbbi évek megnövelt forrásainak is köszönhető, hogy hat egymást követő hónapban csökkent a túladagolások miatti halálesetek száma, így a kormány által kért több mint 46 milliárd dollártól azt remélik, még több életet tudnak megmenteni az Egyesült Államokban.
