Kollányi Zsuzsi nemrég Palik Lászlóék Három igazság című műsorának vendége volt, ahol egyebek közt a nehéz fiatalkoráról is mesélt. Mint mondta, 12 éves volt, amikor az édesapja elköltözött tőlük, az édesanyja pedig az alkoholba menekült a fájdalma elől. Hamar fel kellett nőnie, hogy alkalmazkodni tudjon a kialakult helyzethez, 18 évesen pedig egyedül maradt a 15 éves öccsével egy eladósított lakásban, ekkor ugyanis az édesanyja is elköltözött onnan. Úgy véli, az általa megismert minta miatt hajlamos mások helyett megoldani a problémákat, akkor is, ha az nem az ő feladata lenne.
Extrém módon vagyok szerintem férfias bizonyos dolgokban, ami egyébként nagyon rossz. Én azt tanultam meg, hogy nekem kell pénzt keresni, nekem kell odaállni, megcsinálni a szekrényt, a villanykörtét, nekem kell felcipelni a negyvenkilós bevásárlást. Meg nyilván a szelekciónak ez a része. Nem tudsz jól szelektálni, ha ezeket a képességeket beleviszed egy kapcsolatba
– magyarázta.
Az énekesnő egyébként márciusban jelentette be, hogy fiainak apjával három év után véget ért a házasságuk. A szakítás okairól most sem szeretett volna beszélni, de mint mondta, szerinte sokáig úgy működtették a kapcsolatukat a férjével, hogy már az elején fel kellett volna ismerniük, hogy nem illenek össze. Saját bevallása szerint olyasfajta ember, aki sokáig tűr, a gyerekei viszont nagyot változtattak rajta ebből a szempontból: olyan önismereti és önvédelmi leckék sorát kapta és kapja tőlük, amikkel korábban nem találkozott, ezeknek köszönhetően pedig rájött, hogy nemcsak a fiaiért, hanem saját magáért is ki kell állnia.
Hozzátette, szerinte mostanában jellemző, hogy az emberek nem felnőtt módon kommunikálnak egymással, vagy állnak hozzá a hétköznapokhoz, aminek az is az oka, hogy nem küzdenek valós problémákkal.
Baromi kényelmes világban élünk, és ez nem termel szerintem igazán tökös férfiakat. Az a legnagyobb problémánk, hogy van-e internet az okostelefonunkon, vagy hogy a Netflix éppen megy-e otthon. Miközben mondjuk 50-60 éve az volt a legnagyobb probléma, hogy nem lőnek-e seggbe a háború alatt. (…) Nyilván nem azt mondom, hogy éljen, legyenek háborúk, ha valamitől rettegek, az ez, de nincsenek valós problémái az embereknek. A férfiaknak sem igazán itthon. Az a baj, hogy ebbe nagyon könnyű belegyermekesedni meg belekényelmesedni. Nyilván, ha az lenne, hogy ki kéne menni a földekre, és végigkapálni hat órától tízig, és előtte öttől megetetni az állatokat, ott ugye nem nagyon tudsz félredumálni, meg nem üldögélsz a babérjaidon
– fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy itthon egész más a helyzet, hiszen vízért sem kell kilométereket utazni, ahogy attól sem kell tartani, hogy nincs közegészségügy vagy kiépített csatornarendszer. Az elkényelmesedéssel kapcsolatban hozzátette:
Ez nem tesz jót a férfiaknak egyáltalán. Nyilván a nőknek sem. Nekem az is vicces, ha valakinek az a legnagyobb problémája, hogy éppen hova megy botoxoltatni, vagy a körme épp leesett, és hogy fogja pótolni, azt én legalábbis megmosolygom. Szerintem alapvetően az a baj, hogy nagyon sok embernek nincsenek problémái. Ami tök jó, és örülök neki, csak hogy emiatt megszűnt az akarat, a szorgalom, a tisztelet, a szeretet, az egymásra figyelés. Nincs közösségélményed, kábé sehol.
Ami a szüleit illeti, az énekesnő elárulta, hogy az édesapja meghalt, az édesanyja viszont máig az élete része, nemrég pedig baleset érte. Mint mondja, időről-időre egy megmentő-helyzetben találja magát, mivel szerinte túlontúl empatikus, ami kiszolgáltatottá teszi.
A teljes interjút ide kattintva lehet meghallgatni.