Az allergiát számos anyag, így állati szőrök, atkák, spórák, mérgek, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek vagy pollenek is kiválthatják. Az allergiás reakció helyétől és magától az allergéntől függ, hogy pontosan milyen tünetekkel is jár a túlérzékenység: a levegőben terjedő allergének (például a pollenek) rendszerint a szemet és a légutakat irritálják, míg egy kozmetikai összetevő általában a bőrön okoz kellemetlenséget az arra allergiásoknál.
Napjainkban a szakértők úgy vélik, hogy a genetika fontos szerepet játszik a túlérzékenység kialakulásában. Az adatok alapján az egypetéjű ikreknél 70, míg a kétpetéjűeknél 40 százalék a valószínűsége annak, hogy a testvérpár mindkét tagja allergiás legyen. Hasonló módon az allergiás szülőknek is nagyobb eséllyel születik allergiás gyermeke, a kutatások szerint azonban nem a specifikus allergénekre való érzékenység öröklődik (magyarán a mogyoróallergiás szülők allergiás gyermeke nem feltétlenül a mogyoróra lesz érzékeny), hanem maga az immunrendszeri rendellenesség. Összességében az allergia nagyobb arányban érinti a férfiakat, mint a nőket.
A genetika mellett a környezeti tényezők is hozzájárulhatnak a túlérzékenység jelentkezéséhez, sok esetben ezek a hatások már a születés előtt kialakíthatják az immunrendszer rendellenességét. A vizsgálatok szerint a kismamák által belélegzett levegő és az elfogyasztott étel minősége már önmagában befolyásolhatja a magzat egészségét. A közlekedéshez köthető szennyező anyagoknak (például a nitrogén-dioxidnak) való nagy mértékű kitettség például asztmát válthat ki a születendő gyermeknél.
Érdekes az úgynevezett higiénia-elmélet, mely szerint azoknál a személyeknél, akik túl steril környezetben nőnek fel, az immunrendszer nem találkozik elég kórokozóval ahhoz, hogy megfelelően fejlődhessen, ez pedig akár allergiát is okozhat. A hipotézis részben magyarázatot ad arra, hogy a fejlett országokban miért gyakoribb a túlérzékenység.
Az allergia legnagyobb arányban gyermekkorban jelentkezik, minthogy a túlérzékenységi reakciót kiváltó fehérje, az IgE nevű ellenanyag szintje 10 éves kor előtt a legmagasabb. Az egyes allergiák kialakulásának ideje természetesen változó, a szénanátha legtöbbször gyermekeknél és fiatal felnőtteknél, míg az asztma 10 éves kor előtt alakul ki.
