Élet-Stílus

Ezek az új üdítők érkezhetnek a Coca-Colánál

Meglátogattuk az üdítőipari vállalat brüsszeli kísérleti laborját, ahol egy csomó érdekes, izgalmas italt próbálhattunk ki, többet alig, vagy egyáltalán nem találunk meg még Magyarországon. De ahogy a Charlie és a csokigyárban a csoda ízek mellett felsejlett a horror is a háttérben.

Ismerik a Charlie és a csokigyár című filmet? Annak eredeti filmverzióját, a Willy Wonka és a csokigyár címűt? Esetleg olvasták a filmek alapját adó Karcsi és a csokoládégyár című könyvet Roald Dahltól? Ha nem – de annak is, aki elfeledkezett róla –, röviden csak annyit, hogy egy varázslatos csokigyárat mutat be, ahol olyan ízekkel, dolgokkal találkozik az ember, mint előtte soha, és amiben ha a kevés beengedett gyerek rosszul viselkedik, igazán horrorisztikus dolgok is történhetnek.

Valahogy egy ilyen különös, érdekes világban éreztem magam, mikor kelet-közép-európai újságírókkal együtt meglátogathattam a Coca-Cola kísérleti laborját Brüsszelben.

Egy fantáziadús világban, ahol annyi mindent ki lehet próbálni. Willy Wonka csokifolyójából nem volt, de üdítőből rengeteg, amik még nem, vagy csak nagyon limitáltan jelentek meg Magyarországon, miközben azt érzi az ember, hogy van egy ijesztő része is az egésznek. Nem is a laborban, hanem ehhez kapcsolódva a jövőnkben, környezetünkben. Az üdítőlabor varázslatos és ijesztő oldalai.

A kísérleti labor. Fotó: Schultz Antal

A jó oldal

Egy egész napot kaptunk arra, hogy csoportosan körbejárjuk a Coca-Cola kutatással és fejlesztéssel foglalkozó laborját. Itt nem egy kis épületre, esetleg annak egyetlen szintjére kell gondolni, hanem egy hatalmas, kívülről inkább egy gyárnak tűnő ingatlanról. Ha belegondolunk, annyira nem is meglepő, hiszen a világ egyik legismertebb cégéről van szó, több országban van jelen, mint ahány ENSZ tag létezik. Ez a K+F labor felel Európáért, a Közel-Keletért és Afrikáért, összesen 122 országért. 85 tudós és szakértő dolgozik új termékek kifejlesztésén, a jelenlegiek és a csomagolóanyagok fejlesztésén és a berendezések tervezésén.

Kezdjük azzal, ami talán a legtöbbeket érdekel:

Milyen üdítők érkezhetnek Magyarországra?

Sőt, egy részük már meg is érkezett a budapesti boltok polcaira, a Coca-Cola így próbálja ki először a termékeket. Körülbelül 400 boltban találhatjuk meg, úgyhogy a szemfülesebbek ezek közül párat már láthattak.

Ami biztos, az Honest termékeit már decembertől meg lehet találni a polcokon. Ez egy eredetileg különálló amerikai bio jeges teát palackozó cég, amit a Coca-Cola megvásárolt, és aminek termékeit már Amerikán túl is árulják. Igaz, nem ugyanazt, a teákat fejlesztő csoport vezetője ugyanis elárulta, hogy a hozzávalók többségét ki kellett cserélni ahhoz, hogy itt Európában is biónak minősítsék, az erre vonatkozó tengerentúli szabályok ugyanis egészen mások, mint az itteniek.

Ízre alapvetően valami olyasmi, mint a Nestea, pontosabban már Fuze Tea, a legnagyobb különbség, hogy nem érződik olyan nagyon édesnek. Volt belőle gránátalmás-fekete áfonyás, mézes-citromos, narancsos-mangós. Ezen kívül gyerekeknek szánt, kisebb palackú üdítők is, valamint különböző tejes jegeskávék és egy kakaó. Lesz egyébként egy új Fuze Tea is, legalábbis a laborban kipróbálhattuk, ez még fejlesztési fázisban van. Szőlős-licsis, a többi Fuze-hoz képest – szerintem legalábbis – finomabb, és jóval kevésbé édes.

Ezen kívül többféle teát is megmutattak nekünk, de azt inkább csak érdekességből, de ki tudja, hogy azokkal találkozunk-e a boltok polcain és ha igen, mikor. Volt köztük amerikai, vagy például az a japán márka is, amiből a szigetországban több fogy, mint kólából.

Fotó: Schultz Antal

Amit én már láttam magyar boltban, az a kókuszvíz. Zico név alatt fut, a simánál eggyel jobb a görögdinnyés-málnás ízesítésű, ahogy nekem is, akiket megkérdeztem, azoknak is jobban ízlett.

Állítólag nyár közepe óta már ki lehet szúrni itthon is az AdeZ termékcsalád tagjait, amik növényi alapú italok, és amiket korábban Közép- és Dél-Amerikában forgalmaztak csak, majd szintén felvásárolta a Coca-Cola és Európában is elkezdték árulni. Latin-Amerikában AdeS néven fut, ott szójatej az alapja, itt Európában továbbfejlesztették, ami egyrészt – és legfőképpen – azt jelenti, hogy nem csak szója az alapja, van mandula- kókusz- és zabalapú is (ezért is változott meg a név a végén található szóját jelentő „S” „Z”-vé vált), másrészt nincs hozzáadott cukor bennük. A Coca-Cola azt szeretné elérni, hogy többé ne legyenek az ilyen növényi italok „gyógyszerek”, amiket az is megihat, aki rendes tejet nem, és ne csak valami „hippi” dolog legyen, hanem egy újabb ital, amit leemelhet az ember a polcról. Ebből is vannak különböző gyümölcsízesítésűek, mi a mangós mandulaitalt próbálhattuk ki (ezt is kapni a kijelölt budapesti 400 boltban), olyan íze volt első blikkre, mint az olvadós rágónak.

Aztán folytassuk a kólákkal. A Magyarországon már kapható gyömbéres mellett, kávésat és fahéjasat is mutattak. A jelenlévők között nagyobb volt a tetszési indexe a fahéjasnak, ami a „karácsonyos kóla” lehet majd egyszer, legalábbis az íze miatt erre gondoltak többen is. Majd kóstolhattunk még a Dél-Afrikából származó Appletizer nevű italból, ami egy almafröccs, szénsavas almaital, illetve volt egy részben gránátalmás fajta is. Pár európai országban is kapni már, én mondjuk alapvetően szeretem a szénsavas almalét, ezek is jók az ilyenből.

A személyes kedvencem egy Tumult nevű ital, egyszerre almás, körtés és barackos, tök frissítőnek tűnt, el tudom képzelni egy olyan italnak, amit az ember a haverjaival partizva iszik, amikor alkoholt nem ihat, vagy nem akar. Bár lehet, több üveggel már nagyon édes lenne a hatása. Hozzáadott cukrot, édesítőt ez sem tartalmaz, gyümölcskoncentrátumot viszont igen.

Ennél és a korábbi példák egy részénél is látszik, hogy az egyik célkitűzése a cégnek az, hogy a cukrot, édesítőszereket kiváltsa és hogy kevésbé édesek legyenek a termékeik.

Fotó: Schultz Antal

Egyébként elég például a színén változtatni. Két Fantát is kipróbáltattuk velünk a laborrészlegen, az egyik jobban, a másik kevésbé volt narancssárga. A sötétebb édesebbnek tűnt, pedig semmi különbség nem volt köztük sem ízben, sem cukortartalomban. Megmutatták még a Sprite-nak és a kólának egy rostot tartalmazó verzióját, ezek a palackok egyenesen Japánból érkeztek. Egyébként ízre teljesen olyanok, mint a normális Sprite, Coca-Cola, ez is a cél, csak „egészségesebbé” akarták tenni a hozzáadott rosttal.

Valamint az itthon már szintén kapható Fanta Klassikból is ihattunk, ami az eredeti receptű Fanta, körülbelül ugyanolyan, mint a mostani, csak vizesebb ízű, kevésbé cukros.

Érkeznek még az olyan üdítők is, amiket mixológusokkal fejlesztettek ki. A Royal Bliss termékeket (tonik, citrom, gyömbér stb.) koktélokhoz szánják, hogy az italban jobban kijöjjenek az ízek, ha alkohollal isszuk.

És már a hűtő sem a régi.

Az üdítőkön kívül is voltak fejlesztések, amiket mutattak: egy automata, egy hűtő és egy – jobb szó híján – melegítő, amik még mind kísérleti fázisban vannak, prototípusok.

Az automata egy kávéautomatának és egy gyorsétterem üdítőgépének szerelemgyereke, vagy egy italadagolós hűtőt képzeljünk el, amin az adagoló felett egy képernyő található. A legizgalmasabb része, hogy a képernyőt nyomogatva akár több mint százféle italt is készíthetünk magunknak, először abból választhatunk, hogy milyen típusút szeretnénk (szénsavas, tea, stb.), azon belül ízeket, majd még azon belül ízesítőket, vagy másik termékkel is vegyíthetjük. Keverhetünk vele mindent mindennel, ízlésünk, kalandvágyunk szerint.

Több mint száz féle italra képes ez az automata

Egyelőre még tesztfázisban van egy egyetemen, ahol ki lehet próbálni, egy kulacsot adnak hozzá, így nem kell újabb és újabb poharat felhasználni, ami környezetvédelmi szempontból sem utolsó.

Aztán volt egy „melegítő”. Tudják, volt a Nestea-nek, és most a Fuze Tea-nek a karácsonyi, szilvás változata, amit mindig azzal reklámoztak, hogy melegen és hidegen is fogyasztható. Hogy meleg legyen, azt egy boltban eddig nem lehetett elérni, de már nem sokáig, jönnek ugyanis a „melegítő hűtők”, amikből már melegen vehetjük ki majd az italt.

A „melegítő”. Fotó: Schultz Antal

A legizgalmasabb mégsem ezek, hanem egy alapvetően hagyományosnak kinéző hűtőgép. Arra akartak megoldást találni a Coca-Cola mérnökei, hogyan lehetne elérni, hogy a nyári hőségben ne csak pár percig maradjon hideg az italunk. A megoldás most úgy néz ki, mert ez még szintén csak prototípus, hogy a hűtőrész mellett egy állványszerű dolog csatlakozik. Az italt kivesszük, megrázzuk egyszer, majd ráhelyezzük az állványra, megnyomunk egy gombot, és tádám, elkezdenek kis gömböcskékként felfelé törni a jéggolyócskák. Nagyjából megfagyasztja az italunkat, de csak annyira, hogy még ihassunk belőle.

Egészen hasonló volt ehhez a brüsszeli gép.

A horror

Sok szó esett a körbevezetésen a környezetvédelemről, arról, hogy hogyan kíván a Coca-Cola minél kevésbé a természet terhére lenni. De be kell, hogy valljam, engem ott nem egészen győztek meg. Az egyik legaktuálisabb kérdés manapság, hogy mennyi terhet és kárt okozunk a természetnek. Kiutazásunk előtt volt pár nappal az ENSZ klímacsúcsa Katowicében, és időről időre érkeznek képek a vizeket beterítő szemétszigetekről, gondoljunk csak a Nagy csendes-óceáni szemétszigetre, és a Földközi-tenger se volt még annyira szennyezett, mint manapság, ennek 95 százalékát műanyag teszi ki. Ijesztő fejlemények.

Az sem nyugtatott meg, hogy elhangzott, a termelt műanyag összességében 335 millió tonnát tesz ki, 24 százaléka PET, és ebből 7 százalék „mindössze” palack.Hiszen így is 24 millió tonna – még akkor is, ha újrahasznosítható – potenciális szemétről beszélünk.

1 millió műanyag palackot adnak el percenként szerte a világban, fele az óceánokban végzi.

A Coca-Cola idén hirdetett meg egy programot, a Hulladékmentes Világot (World Without Waste), ennek két sarokköve van:

  1. 2025-ig a csomagolóanyagaik 100 százaléka újrahasznosítható legyen,
  2. 2030-ra minden palackot 50 százalékban újrahasznosított anyagokból állítsanak elő és a kibocsátott csomagolóanyaggal megegyező mennyiségű hulladékot gyűjtsenek be.

Igen ám – persze közel sem csak az üdítőipari cégek–, de évről évre nő a műanyagtermelés, és az, hogy valami újrahasznosítható (a csomagolások többsége már ma is újrahasznosítható a Coca-Colánál), még nem jelenti azt, hogy újra is hasznosítják.

A sötétebb és a világosabb Fanta

Szóval nagyon bő határidőknek tűnnek ezek, amivel kapcsolatban a Coca-Colától azt a választ kaptam, hogy nehezíti a feladatot, hogy számos országban vannak jelen, azokban pedig számos hulladékgyűjtési és újrafeldolgozási rendszer van. Már ha van, mert ahol nincs, ott még kevésbé van felvevőpiaca az újrahasznosított anyagoknak.

És kérdés, hogy 2030-ra mi lesz a fennmaradt 50 százalékkal, amit nem forgatnak vissza a saját csomagolásukba. Mutattak nekünk székeket, kaspókat, amiket a palackjaikból készítettek, de ezekből is viszonylag véges, mennyi kell, pláne műanyagból, és nem minden lehet műanyagból, legalábbis egyelőre.

A Coca-Colától azt a választ is kaptam, hogy „világszerte jelentős befektetéseket hajtottak végre a visszagyűjtési és újrahasznosító programok terén”. Az üdítőipari cégnek van egy alapítványa, ami számos célt támogat — a nők egyenlőtlenség elleni harcban, az iskolázatlan és munkanélküli fiatalok segítése mellett a környezetvédelem is, ilyen például a Magyarországot is érintő Living Danube nevű program a WWF-fel (Természetvédelmi Világalap) közösen.

A laborban saját palackozó is van

Ehhez szorosan kapcsolódik a Coca-Cola egyik másik fő törekvése, hogy ugyanannyi vizet adjanak vissza a víznyerő helyeken, mint amennyit elvesznek az üdítőitalok készítésénél, beleértve a gépi adagolású italokat is.

A 12 kelet- és közép-európai országban 14 ezer olimpiai méretű úszómedencébe elegendő (úgy 35 millió köbméter) vizet tápláltak vissza 2017-ben. Az itteni két fő programra, a Living Danube-ra (célja a vizes élőhelyek visszaállítása a Duna-menti országokban), valamint a Global Water Partnershipre (ez Görögországot, Olaszországot, Ciprust és Máltát érinti) az elmúlt 10 évben 10 millió dollárt, azaz mai árfolyamon 2,85 milliárd forintot költöttek. Ami soknak tűnik, ugyanakkor a Coca-Cola elnök-vezérigazgatója, James Quincey éves fizetése is nagyjából ennyi volt 2017-ben.

A félelem, hogy lassan belefulladunk a szemétbe, nem csak a Coca-Coláról szól, annak okozója csak kismértékben az üdítőipari cég, és vannak a fent leírtak mellett más módjaik is a környezetmegőrzésért. Például ők az első üdítőital-gyártó, akik alkalmazzák a részben növényi alapú összetevők felhasználásával készült PlantBottle technológiát, és más cégekkel, start-upokkal is együttműködnek a technikai fejlődésért.

Csak hát a kedvenc üdítőitalok – amikből tényleg rengeteg új érdekes és finom jön a közeljövőben – mellett a PET-palackokkal kapcsolom össze fejben sokszor a Coca-Colát. Reméljük, hogy itt is a tervezetnél gyorsabb változások lesznek, mint ahogy a minden cseppet a környezetnek visszaadni programjuk is öt évvel korábban, 2015-ben teljesült, a 2020-re datált céldátum helyett.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.