Csütörtökre már nyolc megyére és Budapestre is a legmagasabb, harmadfokú figyelmeztetését adta ki a hőség veszélye miatt a meteorológiai szolgálat.
Veszélyjelzésük szerint a főváros és Pest, továbbá Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyében van érvényben a piros figyelmeztetés. Ezeken a területeken a napi középhőmérséklet 29 Celsius-fok felett valószínű. De az ország többi megyéjére is másodfokú (narancs) figyelmeztetést adott ki az intézet, tehát a többi megyében is várhatóan 27 fok felett alakul a napi középhőmérséklet.
A napokban több mint száz éves rekordok dőlhetnek meg a 40 fok feletti hőmérséklettel.
Eszterék négylábú kedvence, Chili, a hároméves labradorkeverék teljesen kikészül a melegtől. Bár remek kondiban van, de szívbillentyű-problémája miatt a rekkenő hőségben már öt perc szaladgálástól kifullad, zihál. Bár fajtájával mit sem törődve nem szeret különösebben vízben lenni, ha nagyon kimelegszik, akkor az ágyéka körül, a mellső lábai tövében és a fejét bevizezik a gazdái.
Lakásban tartjuk, ahol maximum 26 fok volt eddig. Napközben itt pihenget, futtatóba ilyen nagy melegben csak kora reggel visszük, és akkor is figyelünk rá, hogy ne pörögjön fel túlságosan, vagyis miután 4-5-ször eldobjuk neki a labdáját, kap pár perc pihenőt. A kulacsában pedig mindig van nálunk víz, ha nagyon megszomjazna
– mondja Eszter, majd hozzáteszi: délután csak gyors egészségügyi sétát iktatnak be, lehetőleg a kertek alatt, árnyékos helyeken közlekedve, nehogy a forró aszfalt megégesse Chili tappancsait. A hosszabb sétát este ejtik meg, amikor kicsivel elviselhetőbb a hőmérséklet.
A nyári melegben felmelegedett aszfalt és a tappancsok találkozása egyáltalán nem műbalhé vagy hisztéria, a városok betonrengetegeiben pedig plusz odafigyelést igényel.
Próbáljuk ki, hogy a Deák tér közepén levesszük a szandálunkat, és 5-6 percig sétálunk mezítláb. Nem lesz kellemes
– érzékelteti a helyzetet Dr. Thuróczy Julianna, a Budafoki Állatgyógyászati Központ orvosa. Bár a kutyák tappancsa kétségtelenül strapabíróbb, ettől függetlenül az 50-60 fokos beton az ő bőrükön is égési sérüléseket tud okozni – teszi hozzá.
Dóri például havanese kutyája, Tóbiás talpait hűsítő krémmel kezeli, ami hidratálja és nyugtatja a bőrt, ha a forró aszfalt vagy télen a síkosságmentesítő készítmények kicsípnék a tappancsát. Emellett ők is odafigyelnek arra, hogy kedvencük ne kapjon hőgutát a kánikulában.
Bármikor, ha ilyen melegben kimegyünk az utcára van nálunk víz, ha megszomjazna, és általában a bundáját is levágatjuk rövidre. Ha pedig a nyaralóban vagyunk, általában bevizezzük vagy beül a felfújható medencébe, amit nagyon imád a hőségben.
A nagy bunda nem hátrány
A négylábúak védelmére a napokban az Orpheus Állatvédő Egyesület is felhívta a figyelmet. Közleményükben azt írják: a nappali 30 foknál magasabb csúcshőmérséklet idején a rosszul tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak. A kutyák nem tudnak izzadni, a pusztán lihegéssel történő hővesztés pedig a nagy forróságban kevés, ezért különösen fontos, hogy a lakásban vagy az udvaron legyen olyan hűvös, árnyékos rész, ahová behúzódhatnak.
Laikusként azt gondolhatnánk, hogy az szakról származó fajták vagy a hosszú szőrű ebek különösen rosszul viselik a nyarat, de az állatorvos azt mondja, nem ezek a legfontosabb tényezők a hőérzet szempontjából. Tűrőképességüket elsősorban az anatómiai különbségek határozzák meg, leginkább a pofa berendezése.
A rövid orrú kutyák, mint a bulldog vagy a mopsz, eleve légzési nehézségekkel küzdenek. Vagyis, mivel nehezebben tudnak lihegni, sokkal érzékenyebbek a melegben
– mondja Thuróczy.
A hosszú szőr pedig szigetel, így nemcsak a hideg, hanem a meleg ellen is véd. Gondoljunk csak a terelőkutyaként tartott magyar fajtákra, a pulira vagy a komondorra. Száz-kétszáz évvel ezelőtt sem volt éppen hűvös a hortobágyi pusztaságban. Egy szó mint száz, nem biztos, hogy jót teszünk azzal, ha a fajta szerint vaskos bundájú ebeket kozmetikushoz visszük a nyári kánikulában.
A slag hatástalan, infúzió kell!
Szerencsére az elmúlt években, a gazdák tudatos hozzáállásának köszönhetően, a hőgutás esetek visszaszorulóban vannak, de hetente egyszer így is megjelenik a rendelőben egy-egy beteg állat – osztja meg tapasztalatait az állatorvos. Ám meglátása szerint ennél is nagyobb gond, hogy sok gazda házi módszerekkel próbálja kezelni az akut helyzetet.
Nyári kánikulában az oldalán fekvő, intenzíven lihegő, eszméletét vesztett állat rendszerint hőguta vagy napszúrás áldozata. A gyors állatorvosi segélykérés életmentő lehet ebben az esetben, de figyelem: az eszméletlen állatot, éppúgy mint az eszméletlen embert nem szabad itatni a félrenyelés elkerülése miatt. A hideg vizes zuhany szintén nem segít, ha ugyanis a szervezet maghőmérséklete 41 fok fölé kúszott, akkor a fehérjekicsapódás miatt a belső szervek károsodnak a testfelület hűtése ellenére is
– figyelmeztet a doktornő. Ilyenkor azonnal állatorvoshoz kell sietni, mert hűtött infúzióval meg lehet óvni az agyat, a szívet vagy a májat a maradandó károsodástól.
Bár minden évben felhívják rá a figyelmet, a hőguta a mostani időjárás mellett szinte garantált, ha a háziállatainkat a parkoló autóban felejtjük. Az Orpheus Állatvédő Egyesület elnöke, Seres Zoltán, külön kiemelte, hogy
Nyúl, vadászgörény, tengerimalac
Az augusztusi forróság a kisemlősőket sem kíméli, sőt, esetükben egy gondatlan gazdi szinte biztosan végzetes következményeket képes előidézni. Gondoljunk bele, egy kutyának vagy macskának általában nagyobb a mozgástere, legyen szó lakásról vagy kertről. Ha nem bírja tovább, behúzódik egy fa alá vagy a fürdőszobakőre heveredik, míg a nyulat, a vadászgörényt vagy a tengerimalacot általában ketrecben vagy terráriumban tartják. Innen nincs szabadulás, ha véletlenül a tűző napon felejtették a helyüket. Talán szükségtelen magyarázni, de egy felmelegedett terráriumban pont olyan érzés ücsörögni, mint a szupermarket előtt egy zárt autó hátsó ülésén.
A kisállatokra tehát fokozottan oda kell figyelni az extrém melegben – hangsúlyozza az állatorvos.
Nem atomfizika, de akad még egy trükk, amit bevethetünk a következő napokban, ha a tengerimalacunk vagy a vadászgörényünk el akarna költözni a forró szaharai éghajlatról. Dobjunk be egy jégakut a hűtőbe, és körülbelül négy fokosan helyezzük el kedvencünk almában.
Nagyon fontos, hogy ne a mélyhűtőből rántsuk elő a sör hidegen tartásához félretett műanyag jégkockákat, a -20 fokos jégakku ugyanis fagyási sérülést okozhat, ha a szegény állat közel merészkedik hozzá.
Zárásként az állatorvos megjegyzi, hogy praxisában a nyári kánikula idején a hőgutánál jóval gyakoribbak a gyomorrontásos, hasmenéses nyavalyák, amiknek egy részéért házi kedvencünk meghagyott, majd kint felejtett kosztja okolható. Ekkora hőségben ugyanis 1-2 óra alatt megromlik a húskonzerv, ami utána panaszokat és néhány napos kellemetlenséget tud okozni az állatnak és a családnak is. Figyeljünk erre.
Kiemelt kép: Thinkstock
