Élet-Stílus

2035-ben már több muszlim baba születik, mint keresztény

Április elején jelent meg a Pew Research Center tanulmánya, amiben a vallások és a születendő gyerekek között trendet vizsgálták.

A publikáció szerint az elmúlt években a keresztényeknél született a legtöbb gyerek, azonban nem mindig lesz így: a kutatási központ becslései alapján a fiatal népességnek és a magas termékenységi rátának köszönhetően

kevesebb mint húsz év múlva a muszlimok megelőzik majd a keresztényeket.

2010 és 2015 között a világon született összes gyerek 31%-át adták ők, ez az adat pedig messze meghaladja a vallás 2015-ös népességarányát (24%). A keresztények esetében ezek az értékek 33, illetve 31 százalék, továbbá ők adják a világ haláleseteinek a 37 százalékát is. Európára kiemelten igaz, hogy a keresztény halálok száma meghaladja a születésekét, Németországban például az említett öt év alatt 1,4 milliós különbség adódott.

Fordított a trend azok körében, akik magukat egyik valláshoz sem sorolják be: annak ellenére, hogy a népesség hatodát (16%) teszik ki ezek az emberek, csupán minden tizedik baba születik náluk.

A becslések szerint 2055 és 2060 között százból

  • 36 gyerek muszlim,
  • 35 keresztény,
  • 20 egyéb,
  • 9 pedig egyetlen valláshoz sem tartozó

családba születik majd.

A kutatás egyébként 2500 népszámláláson alapul, és nem feltételezi, hogy minden gyermek az édesanyja vallását veszi majd fel. Az Egyesült Államokban például elég gyakori, hogy azok, akik keresztény szülőktől származnak, felnőtt korukra elhagyják a vallást és fordítva, de akadnak olyan országok is, ahol a váltás ritka vagy kimondottan illegális.

Két vallás visz mindent

A kutatás főleg 2015-2060-ra fókuszál, azaz nagyjából bő 40 évre látunk vele előre. Ennyi idő alatt a lakosság 32 százalékkal nő, azaz 9,6 milliárd ember lesz a Földön. A muszlimok száma ennél jóval nagyobb arányban, 70 százalékkal nő majd, a keresztényeké pedig az átlagnál kicsivel jobban, 34 százalékkal. Főre vetítve ez előbbi esetében 3, utóbbiéban pedig 3,1 milliárdot jelent majd. Rajtuk kívül egyébként az összes többi vallási csoport kisebb hányadban képviselteti magát 2060-ban, a buddhisták pedig (egyedüliként) népességszámban is. Ennek oka, hogy többségében nemcsak idősek, de alacsony termelékenységi rátával rendelkező emberek jelenleg a buddhisták.

A vallások megoszlása 2015-ben, grafika: infogr.am

Területi változások is jönnek

Nemcsak az arányokban, de abban is eltér majd 2060, hogy hol milyen arányban nő egy bizonyos vallás képviselőinek népessége. A kutatás szerint például a magas termékenységi rátával bíró Fekete-Afrikában az átlagnál jóval jobban, 26-ról 42 százalékra nő a keresztények aránya, míg Észak-Amerikában és Európában az alacsony értékek rontják a világátlagot. A muszlim is teret hódit majd a Szubszaharai Afrikában: 2060-ra a vallás képviselői közül minden negyedik itt él majd úgy, hogy most csak minden hetedikre igaz ez.

Tavalyelőtt a magukat egy valláshoz sem kötő emberek háromnegyede Ázsiában, illetve a Csendes-óceán térségében élt. Ez az érték 75-ről 66 százalékra csökken majd, Európában és Észak-Amerikában pedig nő. A buddhisták lakhelye nemigen változik a következő 40 évben (szintén Ázsia, illetve a Csendes-óceán térsége), és míg most közel ugyanannyi zsidó él Izraelben és Észak-Amerikában (40-42%), 2060-ben ez az arány eléggé módosul előbbi javára (53-32%).

Az életkor az oka mindennek

A trendek előrejelzésében nagy szerepe van annak, hogy az adott vallási csoportban zömében milyen életkorú emberek találhatóak. Ha őket életkor szerint növekvő sorrendbe állítjuk, akkor az össznépességet tekintve 30, a muszlimoknál 24, a hinduknál 27, a keresztényeknél pedig 30 éves a középen álló ember. Az összes többi csoportnál ennél nagyobb az életkor, ami az egyik fő oka annak, hogy a várható növekedésük elmarad az átlagtól.

Ahhoz, hogy egy csoport ne haljon ki, egy nőnek átlagosan 2,1 gyereket kell szülnie (ez a termelékenységi ráta), a muszlimok esetében viszont ez jóval magasabb, 2,9.

Ez azt jelenti, hogy egy muszlim nőnek átlagosan három gyereke születik élete során.

A keresztényeknél ez a szám 2,6, a hinduknál és a zsidóknál pedig 2,3.

Az abszolút számok és arányok változásában fontos szerepe van annak is, hogy az emberek nem ugyanabban a vallásban hisznek életük végéig. 2015 és 2020 között a keresztények szenvedik el a legnagyobb veszteséget emiatt: az öt év alatt 5 millióan lesznek keresztények, viszont 13 millió gondolja úgy, hogy otthagyja ezt a vallást – nagy részük egyébként semmi mást nem vesz fel. A magukat sehova nem besorolókhoz 12 millióan csatlakoznak, miközben 4,6 millióan úgy döntenek közülük, hogy mégis csatlakoznak valamelyik csoporthoz.

A vallási csoportok változása 2015 és 2060 között (%)

Régiós sajátosságok

A kutatás azt is vizsgálta, hogy az egyes vallási csoportoknál mely európai országban haladták meg a születési számok a halálozásét – azaz hol volt népességnövekedés és hol -fogyás. A 42 országból a keresztények esetében 24 volt olyan, ahol legalább tízezerrel meghaladta a született gyermekek száma az elhunyt emberekét – egyébként Magyarország is ide tartozik. Fekete-Afrikában 64 millióval (!) többen születtek, mint haltak meg.

A muszlimoknál egy ilyen se volt és fele-fele arányban voltak olyan régiók, ahol nagyjából ugyanannyi volt a két szám, illetve ahol legalább tízezerrel többen születtek, mint ahányan meghaltak. Kiemelkedő Németország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Oroszország, illetve Franciaország, ahol ez a szám a 250 ezret is meghaladta.

A magukat egy valláshoz sem kötő embereknél csak három olyan ország volt, ahol többen haltak meg: Ausztria, Ukrajna és Oroszország.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik