Erről és az egész klímaprobléma buddhista szemléletű megközelítéséről kérdeztük Dobosy Antal zen buddhista tanítót, A Tan Kapuja Buddhista Egyház vallási igazgatóhelyettesét, A Tan Kapuja Zen Közösség apátját – rangidős dharma tanítóját -, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola docensét, aki az Isten tudja rovatunk rendszeres válaszadója is egyben.
Mi a véleménye a párizsi klímakonferencián született klímaegyezményről?
Nagyon fontos állomás a megszületett egyezmény, az emberiség egyik igen komoly problémájával kapcsolatban. Bár a megállapodás nem kötelező érvényű, mégis, mivel sok ország vett rész a kidolgozásában, és egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni a megoldásra, így látszik az igyekezet a közel kétszáz ország részéről, hogy mindent meg fognak tenni a megállapodás betartására. A párizsi klímakonferencia és az egyezmény nagyon fontos tudatformáló erő is egyben, elősegíti azt, hogy kialakuljon egy felelős gondolkozás az egész emberiség részéről, az egyes nemzetek részéről és az egyes emberek részéről is. Segít megértetni mindenkivel, hogy a világ változásait nem elszenvedni, hanem inkább befolyásolni érdemes, és azt is, hogy a jövő tőlünk függ.
A klímakonferencia résztvevői számára a magyarországi buddhista közösségek vezetői is eljuttattak egy nyilatkozatot. Honnan jött az ötlet és miért tartották fontosnak, hogy a buddhista közösségek együttesen foglaljanak állást a témában?
A buddhizmus olyan vallás, mely az emberi lét megítélésénél magának az embernek a szerepét helyezi a középpontba. Azt keresi, hogy mi, az emberek mit tehetünk annak érdekében, hogy életünk boldogabb legyen, életminőségünk minél inkább elfogadható legyen, és viszonyunk a világhoz harmonikusabb legyen. Egy buddhista a vallásának megfelelően felelősséget érez minden olyan folyamatért, amely hatással van az emberiség életére, a természetre és az ember kapcsolatára a természettel. Ezért tartottuk fontosnak, hogy állást foglaljunk egy olyan kérdésben, melyben minden ember érdekelt, és amely az egész emberiség jövőjét is meghatározhatja.
Úgy érezzük, hogy a buddhizmus szemléletéből következő gondolkozásmód hozzá tudna járulni az emberiség gondjainak megoldásához, és nem csak a buddhista vallású embereknek, de a szakembereknek is tudna olyan szempontokat adni, melyek előre vihetnék a tudományos, a műszaki és a gazdasági problémák megoldását.
Az emberek általában a nagy cégekre és a gigantikus méretű gazdaságokra mutogatnak, amikor felelősöket keresnek klíma-ügyben. Nyilatkozatukban önök viszont felhívják a figyelmet a közös felelősségvállalásra, legyen az akár egy, “a klímaváltozás okaiért és hatásaiért felelős, abból huzamos ideje tetemes hasznot húzó nemzet”, vagy szimplán csak egy emberi lény.
Tudjuk, hogy elsősorban a nagy és globális gazdasági erők vannak közvetlenül hatással a természeti erők egyensúlyára, Földünk energia háztartására, és az állatok és az emberek életére. Azonban ezeket a nagy és globális gazdasági és műszaki vállalkozásokat mi, emberek működtetjük. Nemcsak ezek a multinacionális cégek felelősek az okozott károkért, hanem minden ember, mindenki, aki részesül az ezen cégek által nyújtott, vélt vagy remélt előnyökből. Felelős mindenki, aki tengerentúli banánt vásárol, aki trópusi fából készült kerti bútort használ, aki pocsékolja a vizet, aki szemetet gyárt, aki pocsék televíziós műsort néz. Sorolhatnám vég nélkül azokat a tevékenységeket, amelyekkel segítünk fenntartani olyan gazdasági és műszaki folyamatokat, melyek mind-mind hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, a multinacionális cégek gazdagodásához, és így közvetetten Földünk klímájának megváltoztatásához.
A buddhizmus a kisstílű, a rövidtávú hasznot remélő, önző gondolkodásmódot mindig is elvetendőnek tartotta, és értéknek, igazán hasznosnak a jövőt is figyelembe vevő, komplex látásmódot tartja. Az utódainknak és a későbbi korok élőlényeinek életét is biztosító, gondoskodó szemlélet elsajátítása a buddhista gyakorlat egyik igen fontos célja.
A buddhizmusban jelen van a karma tanítása. Miként érhető tetten ez a megközelítés ebben a kérdéskörben?
A szanszkrit karma szó tettet, cselekedetet jelent. A buddhizmus a karma tanításában arra hívja fel a figyelmet, hogy minden tettnek következményei vannak. Ezért legyünk tudatosak és meggondoltak, amikor cselekszünk. Próbáljuk meg még azelőtt végiggondolni tetteink hatását, mielőtt még megcselekedtük volna. Ha mindig belátásunkra és józan előrelátásunkra támaszkodnánk, sokszor megelőzhetnénk a bajt azzal, hogy nem viszünk végig, sőt el sem kezdünk olyan cselekvést, amelynek negatív hatásai lennének, ami kárt okoz másoknak, sőt netán nekünk magunknak is, de olyat sem, ami veszélyezteti más élőlények életét, vagy ami jelentős kárt okoz a természetben. Ez a fajta előrelátás és tudatosság a buddhizmusnak egyik igen fontos alaptétele.
Mi azt látjuk, hogy az emberek jelentős része, még nem így gondolkodik, ezért lehet az, hogy pillanatnyi vagy rövidtávú előnyökért feláldozza saját jövőjét, és képes olyan műszaki vagy gazdasági tevékenységeket támogatni, amelyek hosszú távon biztosan komoly gondokat okoz majd, és későbbi generációkra hárítja a baj orvoslását, anélkül, hogy tudná, egyáltalán orvosolható lesz-e az a probléma, amit ma generál.
A buddhizmusban sok olyan tanítás is van, ami egy nem buddhista ember számára kevéssé érthető, és amire hivatkoznak a nyilatkozatukban, ilyen például az egymástól való szoros függés is. Miként értelmezheti ezt egy nem buddhista?
A buddhizmus egy másik fontos alaptétele a kölcsönös függéssel kapcsolatos, és mindig is nagy hangsúlyt kapott, hogy ebben a világban minden kapcsolatban van egymással, és az is, hogy függünk egymástól. A buddhizmusban a földi életet egységes egésznek tekintjük, így az embernek nem alárendeltjei a többi élőlények, de az élő természet sem csak az embert hivatott szolgálni. Az ember része ennek a természetnek, és amennyire szüksége van az embernek arra, amit a természet nyújt, annyira szüksége van a természetnek is arra, amit az ember képes nyújtani. Az ember nem uralkodik a természeten, hanem inkább függ tőle.
A buddhizmus mindig is ilyen globális szemlélettel tekintett a természetre és a többi élőlényre. Úgy gondoljuk, hogy ebben a globalizált világban ilyen globális szemléletre van szükség. Az emberiség globális problémáit csak ilyen felelősségteljes szemlélettel lehet megoldani.
Ezeken felül ön szerint miben más egy buddhista ember és egy nyugati, vagy most már nyugodtan nevezhetjük a modern fogyasztói társadalomban létező ember gondolkodása?
Az értékrendjükben van különbség. A modern ember az egyéni előrejutást tartja fontosnak, az egyéni sikerért küzd, magát tartja értékesebbnek, ha sikeres valamely tevékenységben. Úgy gondolja, hogy teljesítménye különbbé teszi másoknál, hogy magasabb rendű másoknál. Egy, a buddhizmust megfelelően értelmező szemléletben élő ember tudja, hogy még a saját eredményeit is mások segítségével képes csak elérni, tudja, hogy ahhoz, hogy bármiben sikert érjen el, nagyon is szükséges segítő társakat találni, velük együtt dolgozni és együtt működni a cél eléréséért. Világos a számára, hogy az eredményekért másoknak is ugyanolyan köszönet jár.
A buddhizmusban az egyik legfontosabb tulajdonság a részvét. Nem a sajnálat, hanem a részvét, ez nemcsak mások helyzetének, érzéseinek, gondolatvilágának átérzését jelenti, hanem azt is, hogy átlátva mások helyzetét képesek legyünk együttműködni másokkal, és segíteni nekik megoldani a problémáikat. Úgy gondolom, hogy például ebben is van különbség.
Ön szerint is a fogyasztói társadalmi berendezkedés az elsődleges oka a klímaváltozással kapcsolatos problémáknak?
A fogyasztói társadalmi berendezkedéshez hozzátartozik egy szemlélet, mely egy értékrendet is tükröz. Ahhoz, hogy ez a társadalmi berendezkedés kialakulhasson, és működő képes legyen, a társadalom tagjainak hozzájárulása és aktív közreműködése volt szükséges. Ez pedig tudati kérdés. Azoknak az embereknek a gondolkodásmódja, szemlélete, tudása és tudatlansága kell, akik ezt a fogyasztói társadalmi berendezkedést fenntartják, használják és előnyeit élvezik.
Aki a buddhizmus tanításával tisztában van, az tisztában van az emberi tudat teremtő erejével is, így az okokat is másképp látja. A klímaváltozás nem jönne létre emberi tevékenység nélkül, a fogyasztói társadalom sem jöhetett volna létre emberi részt vétel nélkül. Tehát az okokat is magunkban kell keresnünk. Rosszul gondolkodunk, valamit nem veszünk tekintetbe, de az is valószínű, hogy sok mindent nem tudunk, vagy éppen rosszul tudunk!
Nyilatkozatukban így fogalmaznak: “Valójában a klímaválság egyben természethez való viszonyunk, társadalmi létezésünk, végső soron pedig tudatunk egészségének válsága, és azoktól elválaszthatatlanul jelenik meg.” Akkor az emberek tudatában lenne a probléma?
Nagyon sok szó esik a hétköznapokban a testi egészségről, azonban sokkal kevesebb, sőt szinte egyáltalán nem esik szó a tudati egészségről, az egészséges tudatról. Arról sem, hogy mik a tudati egészség jellemzői. Véleményem szerint az egészséges tudat képes elfogulatlanul és tárgyilagosan gondolkodni, azaz nemcsak a magunk, hanem mások érdekeit is figyelembe véve; képes újragondolni viszonyunkat környezetünkhöz, azaz értékrendünket átalakítani; képes meglátni, hogy mi függ tőlünk emberektől és meglátni, hogy én magam mit tehetek; képes megérteni az összefüggéseket szándékaink, cselekedeteink és cselekedeteink következményei között. És képes tenni is a jövőnk érdekében, azaz az egészséges tudat nem tehetetlen!
Ha probléma van, az mindig emberi, ez alatt azt értem, hogy ha problémának látunk valamit, akkor a mi feladatunk megoldani is. A megoldás érdekében még szemléletünket is legyünk képesek felülbírálni, átalakítani, hiszen lehet, hogy ez a szemlélet hozta létre magát a problémát is.
Nagyon összetett a kérdés, de mindezek fényében ön mit gondol, mi a legfontosabb teendő most a klímaváltozás megállítására? Mi tanácsol az egyes embereknek?
Az idő sürget, jobban mondva a klímaváltozás sürget, ha késlekedünk nagyobb lesz a baj. Azonban ne a bajon sopánkodjunk, hanem kezdjünk el tenni is ellene, ne várjunk arra, hogy mások dolga tenni valamit, és ne hárítsuk a felelősséget másra. Az emberiség egy hétmilliárdod részeként van valamennyi hatásunk, és ez sem csekély dolog, de ha saját szemszögünkből nézünk körül, akkor láthatjuk, hogy egy külön saját világ vagyunk. Tegyük ezt a világot élhetőbbé, érezzük jól magunkat benne!
Megjelent az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv! 5 vallás, 22 tanító, 54 kérdés, 271 válasz.
Már (pontosabban még) kapható a könyvesboltokban az Isten tudja… – emberi kérdések, vallási válaszok című könyv, amelyben a 24.hu Isten tudja rovatának legizgalmasabb írásai kaptak helyett szerkesztett formában, szószedettel, névmutatóval és a válaszadók életrajzaival kiegészítve. Hat tematikus fejezetbe rendezve kerültek megjelenésre a cikksorozat legjobb írásai. A különböző vallások tanítóinak válaszai így bármikor levehetőek a könyvespolcról is. Keresse a könyvesboltokban, vagy a Nők Lapja Könyvklub webáruházában!
