A PATENT Jogvédő Egyesület önkéntesei beültek több mint 200 bírósági ügy tárgyalására, hogy képet kapjanak arról, hogyan kezelik a családon belüli erőszakot a bíróságokon. Mivel nincs lista külön az ilyen ügyekről, így nem tudtak célirányosan ilyen perekre menni vizsgálódni. 89 tárgyaláson merült fel partnerkapcsolati bántalmazás, ezek tapasztalatait osztották meg hétfőn Budapesten.
A 2013 októberétől mostanáig tartó vizsgálatban 14 önkéntes (pszichológus- és joghallgató, szociális munkás, gyakorló jogász és bántalmazott nő) vett részt Budapesten, Debrecenben, Miskolcon és Pécsett.
Összességében több jó tapasztalatról számoltak be az önkéntesek, de sok problémára is rávilágítottak:
Lekezelő stílus, előítéletek
Gyakori a tárgyalásokon az áldozatok hibáztatása, az emberi méltóságot sértő bánásmód. Monitorozók tapasztalata bírókról:
„ Az áldozattal lekezelő. Azt mondta: inkább a bántalmazónak fogná szívesen a pártját. Szerinte a feleség provokál. Úgy ítéli meg, hogy a lelki terror nem bántalmazás. Szerinte ez egy ilyen család. Előző évben 20-szor volt nálunk rendőri intézkedés. „
„ A bíró szerint az áldozat a hibás, mert nem következetes, miért nem jelentette fel korábban is.”
„ A bíró többször az áldozat szavába vágott, nem engedte, hogy elmondja a bántalmazásokat. Teljesen elutasító volt a nővel.”
„A vádlottal fölényesen beszélt, például azt mondta:” ez most sajnos nem jött össze” és „hány évre számított egyébként?”
Egy anya is megalázónak érezte a bánásmódot.
„Amikor én elérzékenyültem, a bíró azt mondta, hogy „ne cirkuszoljak”, de az apát engedte másfél órán keresztül engem becsmérelni”
Volt egy eset, amikor a bíró arra hivatkozva nem döntött egy alkoholista bántalmazó távoltartásáról, mert akkor hajléktalanná válna:
„ A bíróságnak nem feladata a probléma megoldása, ezt a párnak kell megoldania és nem terhelni vele a rendszert.”
Fotó: Thinkstock
Minek szül az ilyennek gyereket? – ez volt egy bírónő reakciója, amikor egy négygyermekes családon belüli erőszak ügyéről beszélgetett egy önkéntessel.
Egy ügyvédnő pedig arról beszélt a bíróságfigyelőknek, hogy van, amikor „ nők szándékosan nekimennek tárgyaknak vagy kiprovokálják a verést, hogy legyen orvosi jegyzőkönyvük a bírósági eljárás során. „
Egy bírósági elnökhelyettes azt mondta:
„ A családon belüli erőszak megoldása nem a bíróság dolga”
Hasonló véleményen volt egy ügyvéd is:
„ A nővédelemnek nem a bíróság falain belül a helye”
A vizsgált ügyek jó részében késve kezdték a tárgyalásokat, ami azért probléma, mert a bántalmazó és a bántalmazott egy helyen kénytelen várakozni és megesik, hogy elszabadulnak itt az indulatok.
Problémaként említette az egyesület azt is, hogy az ügyvédek sokszor megegyezésre biztatják az áldozatokat, azt kérik, ne beszéljen a bántalmazásról, mert azzal csak bonyolítja az ügyet és úgysem bizonyítható.
Megoldások
Az egyesület azt kéri a politikusoktól, hogy a készülő büntetőeljárási törvényben kapjon nagyobb szerepet az áldozatok jogainak védelme. Ehhez elküldték javaslataikat is.
Emellett a Patent szerint a jogi egyetemen is tanítani kellene a családon belüli erőszakról szóló ismereteket és a már gyakorló bíráknak is szükségük lenne szakmai felvilágosításra a témában. Kommunikációs tréningeken pedig nemcsak azt tanulhatnák meg, hogyan beszéljenek a vádlottakkal, hanem azt is, hogyan ismerhető fel a bántalmazás a tárgyaláson mutatott viselkedés és nyilatkozatok alapján.
Az optimális az lenne, ha szakosodnának bírák a partnerkapcsolati bántalmazással kapcsolatos ügyekre és nem húzódnának évekig a perek, de ez egyelőre Magyarországon csak álom.
