Míg külsőleg kinézhetnek akár sokkal idősebbnek is, el kell fogadni, hogy a tizenévesek belül tizenévesek – az esetleges generációs szakadékot az okozza, hogy az agy roppant lassan éri el a felnőttkort.
Némi sarkítással azt mondhatjuk, hogy az agyat alapvetően szürkeállomány és fehérállomány alkotja. Az előbbi tárolja az információt, míg az utóbbi összeköti a különböző funkciókat. Az egyetlen aprócska gond, hogy míg a szürkeállomány 11-12 éves korra “felnő”, addig a fehérállomány további tíz évig fejlődik.
Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a tinik agya egyszerűen még nincs kész, hiányzik a felnőtteknél látott “huzalozások” egy része. Sőt, az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy legutoljára a homloklebeny “csatlakoztatása” fejeződik be, és épp ez a rész felel a koncentrációért és motivációért.
Öröm az ürömben, hogy ez a képlékenység egyúttal azt jelenti, hogy az ifjú titánok agya a felnőttekénél sokkal jobban képes alkalmazkodni, tanulni és változni. Ez persze kétélű, hiszen a sikerhez a megfelelő dolgokat kell tanítani.
