Élet-Stílus

„Mindennaposak voltak a szexkatasztrófák” – nagyanyáink a szüzesség elvesztéséről

Történetek az első alkalomról abból az időből, amikor még nem volt fogamzásgátlás, se internet, felvilágosító óráról pedig még csak nem is hallottak.

Esetlen. Kínos. Fájdalmas. Lehet bármilyen nagy a szerelem, az összhang és lehetnek bármilyen alaposak azok a bizonyos előkészületek, az első szexuális együttlétet a legtöbbünk ezzel a három szóval írja körül. És, ha megtehetné, szinte azon nyomban el is felejtené.

A sors iróniája, hogy éppen ezek a „nagy elsők” (az első szerelem, az első csók, az első összebújás és persze az első szakítás) azok, melyek emléke mind közül a leglassabban halványul. És épp ez a szerencséje annak a brit írónőnek, név szerint Kate Monrónak, aki azt találta ki, hogy személyes interjúkon keresztül mutatja be, hogyan is változott a szüzesség elvesztése az elmúlt 80 évben. Könyvéhez pontosan 50 interjút készített a lehető legváltozatosabb életkorú megszólalókkal.

Kép forrása: Thinkstock

“Még életemben nem láttam olyan vicceset!”

Közülük az egyik legidősebb, a 89 éves Edna éppen 1940-ben éppen 25 éves volt, amikor elvesztette a szüzességét, és mint mondja, bár a körülményekre már csak halványan emlékszik, azt még a mai napig pontosan tudja, hogy érezte magát, amikor először meglátta szerelmét meztelenül, a maga teljes valójában. „Az esküvőnk napja volt, és még soha annyira nem izgultam, mint a nászéjszakám előtt. Aztán belevágtunk, egyik dolog követte a másikat, míg végül ott álltunk egymás előtt meztelenül. Nem tehettem róla, de elnevettem magam. Még életemben nem láttam olyan vicceset…”

Monró elárulta, a könyve elkészítéséhez beszélgetett egy 101 éves asszonnyal is, aki még a 30-as évek elején veszítette el a szüzességét. „Persze ő sem tudta felidézni pontosan a részleteket, de abban teljesen biztos volt, hogy jóval a házassága előtt történt. Ez pedig azért érdekes, mert hajlamosak vagyunk úgy gondolni a nagyszüleinkre, vagy épp a dédszüleinkre, mint akiknek minden bizonnyal vaskalapos elképzeléseik vannak a szexről. Pedig ez egyszerűen nem igaz. Bőven az internet megjelenése előtt is voltak, akik szabadabban gondolkodtak. Nem is kevesen…”

Az okosabbja művelődött

Ezt a megállapítást látszik alátámasztani egy férfi elbeszélése, akit a szerzőnő könyvében is idéz, és aki a téma kényességére tekintettel nem járult hozzá a neve megjelentetéséhez. Elmondta, jó hatvan-hetven évvel ezelőtt, szinte mindennaposak voltak a szexkatasztrófák. „Az okosabbja persze igyekezett kiművelni magát anatómiából, még mielőtt az eseményre sor került volna, de nem volt mindenki ilyen élelmes… Ilyenkor persze történtek balesetek, és kellemetlen élmények, de semmi visszafordíthatatlan.”

A 90 éves bácsi elárulta azt is, hogy 18 éves korábban veszítette el a szüzességét későbbi feleségével, aki akkoriban 16 éves volt. „Nagyszájú és cserfes lány volt, nem lehetett nem észrevenni. Nagyon sokat járt hozzánk, és mivel a szüleim szinte sosem voltak otthon, ezért az egész ház a mienk volt. Ha tudták volna, mi minden történt ott a távollétükben… Merthát néhány héttel azután, hogy járni kezdtünk, bizony megtörtént az is, aminek meg kellett történnie” – árulta el a bácsi.

Tényleg csak ennyi?

Charlie Thomas, aki 1962-ben született és 17 évesen veszítette el szüzességét pedig arról beszél, hogy soha életében akkorát nem csalódott, mint a szexben első alkalommal. „Néhány hónappal azután történt, hogy összejöttem a barátnőmmel. A szobájában voltunk, anyukája a földszinten. Egyik dolog követte a másikat, és hát nem tagadom, szépen összegabalyodtunk. Nagyon tapasztalatlanok voltunk, előjátékról még csak nem is hallottunk, így aztán rögtön a lényegre tértünk. Emlékszem egész végig az járt a fejemben: „Tényleg csak ennyi? Erre vártam ilyen nagyon? Ez semmi” – mondta, majd elárulta, csak jóval később tanulta meg, hogy a szex lehet nagy öröm is.

Nyolcvan-kilencven évesen is lehet téma a szex

Idős emberek már ezt a könyvet megelőzően is beszéltek meglepően őszintén és szókimondóan a szexről. Hogy csak a szívünknek legkedvesebb példát említsük, ott van például Sós Ágnes dokumentumfilmje, a Szerelempatak, amely a januári Trieszti Filmfesztiválon két díjat is begyűjtött.

A hetven perces mélyen érzelmes, helyenként sokkoló és igencsak szabadszájú alkotás a javíthatatlanul romantikus 80 éves Feri kalandjait eleveníti fel a helyi asszonyokkal, akik a legintimebb gondolataikat és álmaikat fedik fel a kamerának.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik