Ezért az Ínyesmester – azaz Magyar Elek 1932-es Pozsonyi diós patkójának receptjét másoljuk ide, amely a régi polgári neve a karácsonyi édességnek: 50 dkg lisztből, 25 dkg vajból, 5 dkg porcukorból, 2 egész tojásból és 3 sárgájából, 3 dkg kevés hideg tejjel elkevert élesztőből és egy csipet sóból nem nagyon kemény, de nem is lágy tésztát gyúrunk, és jó erősen kidolgozzuk. Annyi részre osztjuk, ahány rudat vagy patkót csinálunk, és kis cipóformákat alakítunk belőlük. Ezeket néhány perc múlva vékonyra kinyújtjuk és megtöltjük a következő töltelékkel: 1/4 kg cukorból és 3-4 dl vízből szirupot főzünk, majd amikor kihűlt, belekeverünk 30 dkg őrölt diót, 20 dkg finom morzsát, 1/2 citrom reszelt héját, 8 dkg mazsolát és egy kevés törött fahéjat. A megtöltött és összecsavart tésztákat patkó alakúra formáljuk, kizsírozott tepsibe rakjuk és tojással megkenjük. Hűvös helyre tesszük és fél-egy óra múlva újra megkenjük. Ezután ismét pihentetjük fél órát. Kis lángon, lassan sütjük”.
Emellett a régi idők bölcsességét is magunkévá tehetjük, ugyanis a mester szerint a ház úrnőjének érdemeiből az sem von le semmit, ha egy kiváló cukrászdából jut hozzá a rudakhoz.
