Málta egy apró menedék a Földközi-tenger közepén, varázslatos mediterrán gyöngyszem. Egy kis ország, tele nagy történetekkel. Észak-afrikai és arab hatások alakították történelmét, kultúráját, az ország és népe egész karakterét. Szóval, hol is találhatna megfelelőbb otthonra egy eklektikus ruhákat bemutató divathét, mint ahol kultúrák ütköznek évszázadok óta?
A divathét első eseményének Xara Lodge, egy kis vidéki városka adott otthont. A Farage Paris esküvői kollekciójának bemutatóján, csipkésebbnél csipkésebb menyasszonyi ruhákat vonultatott fel a tervező. Nem nehéz tehát levonni a következtetést: 2014-ben is még mindig hódítani fog a csipke az esküvői divatban. Katalin hercegnő és Vilmos herceg 2011-es esküvője óta, ahol Katalin elefántcsont színű, csipkés menyasszonyi ruhát viselt, arák ezrei bolondulnak meg ezekért a kifinomult, és klasszikus mintákért. A tervező ruháit különféle tollakkal, swarovski kristályokkal, bonyolult csipkés megoldásokkal díszítette.
A második napon a Charles and Ron két dizájnere, Ron Van Maarschalkerweerd és Charles Borg mutatták be színes, „ünnepi minták” („feast patterns”) elnevezésű kollekciójukat, amelyhez a divattervezők máltai ikonokat és motívumokat vettek alapul. A tervezők a késő 50-es éveket idéző formákat kombinálták a modern trendekkel, ennek köszönhetően a modellek sikkes mediterrán istennőkként jelentek meg a kifutón. A modellek ruháinak színe ugyanolyan széles palettán mozgott, mint sminkjük: a szivárványszínekben játszó zöld szempillák, a korall színű szemfesték és az arcpirosító finom árnyalatai mind tökéletesen kiegészítették a kollekció színeit-írja a FashionTv.
A Fehérvár24 máltai tudósítója jelenti: bátran írhatom, hogy a legfelejthetetlenebb és legmegdöbbentőbb élményeim az extrém műsorszámok voltak. A divathoz ugyan nem sok közük volt, de látványnak frenetikusak voltak. Az operaénekes boszorkányra hajazó hölgytől kezdve a rock zenére füstölő mészárosig, volt minden. Ilyet ritkán lát a földi halandó, ehhez a hangulathoz semmi sem fogható. Olyan, mint a hangyaboly nyüzsgése, ami fejetlen rohangálásnak tűnik, de mégis percre pontosan kiszámított és rendezett. Sokszínű forgatag, mint egy vásárban, csak itt nem cukorkát raknak a kosarakba, hanem színes festékkel van tele.
A nemzetközi designer show leghangulatosabb része az afrikai tervező divatfiesztája volt. A nigériai House of Jola igazi forró hangulatot varázsolt a színek és formák kavalkádjával. Szerencsére a modellek is autentikusak voltak így még jobban el tudtuk képzelni, hogy milyen lehet ez a rejtélyes földrész. Volt hamisítatlan olasz hangulatú ruhákat felvonultató este is. Nekem a táskák nem annyira passzoltak a ruhához, de mint már a tervezőknél megszoktam: pont ez a lényeg! Az ékszerek a ruha folytatásai voltak, ugyanazzal a motívummal. Az anyagok főleg a csipke és a selyem, és amit ritka, hogy teljesen hordható ruhákat mutattak be.
Érdekes, hogy egy itteni, már befutottnak számító divattervező show-ja messze elmarad egy otthoni kezdő, vagy ismeretlen dizájnerétől. Semmi extra fény, de még a zene sem olyan hangulatú, ami passzolna a kreációhoz. A nézők, akik főleg itteni hírességek, nem igazán tettek ki magukért öltözködésben. Nem részletezném, de láttam papucsos-shortos úriembert is. A pontosság, mint a délieknek általában, nem erényük, ami főleg a magas sarkúban várakozó hölgyeknek volt igen kellemetlen. Maguk a ruhák ismét bebizonyították: a kifutón látott ruhák korántsem egyenlők az utcán is hordható ruhákkal. Reméltem, hogy itt kicsit formásabb modelleket is lehet majd látni, de sajnos még mindig az extrém soványság a divat. Konzekvenciát levonva: mi ebben is magasan jobbak vagyunk-számolt be élményeiről máltai informátorunk, Bagdi Beatrix.
