Egy világmárkát forgalmazó amerikai cégről van szó, amely a termékeihez embrionális bőrszöveteket is felhasznál. Az, hogy a hazai boltok polcain a cég általl forgalmazott termékekben szintén van-e embrionális szövet, egyelőre még nem tisztázott.
Szabó Marcel az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese elmondta, a vizsgálat jogi szempontból azon alapul, hogy az alapvető uniós és hazai szabályok egyaránt tilalmazzák az embrionális szövetek kereskedelmi célú felhasználását, a célja pedig feltárni az esetleges kiskapukat, joghézagokat.
Szabályzás
A zöldombudsman az Európai Tanács 1986-ban elfogadott ajánlására emlékezett, amely “anno felszólította a tagállamait, hogy az embriók ipari használatát terápiás célokra korlátozzák, mégpedig olyan módon, hogy az előmagzatok esetében csak saját egészségük érdekében lehessen beavatkozni, míg a halott magzat szöveteinek hasznosítását a legszűkebb értelemben vett egészségügyi-tudományos célokra korlátozta. Kereskedelmi, haszonszerzési célú hasznosítás mind a magzat, mind a magzati szövetek tekintetében tiltott, tekintettel az emberi méltóságra.”
Fotó: AFP / Jay Directo
Szabó Marcel hivatala azt nehezményezi, hogy a vásárlók nem értesülhetnek arról, hogy valójában milyen összetételük van a kozmetikumoknak. A jogi szabályzásaink lehetővé teszik, hogy a kozmetikumok termékcímkézésén az egyes adalékanyagok ne legyenek feltüntetve, amennyiben az harmadik országból érkezik, és ha titkos az összetevő.
Lelkiismeret
“Az embriószövet ilyen jellegű felhasználása nyilvánvalóan nem rongálja a fogyasztó testi egészséget, de azt hiszem, sokak szerint a lelket annál inkább. Az pedig egyértelműen elfogadhatatlan, ha a fogyasztó esetenként nem is tudhatja, hogy amit megvásárol és elfogyaszt, az miből és hogyan készült. Ez már a lelkiismereti szabadságot sértheti, ami európai dokumentumokban és a magyar alaptörvényben is rögzített alapvető emberi jog” – fejtette ki Szabó Marcel.
Élelmiszereknél is hasonló az eljárás, vagyis nem kötelező a címkén feltüntetni sem az összetevőnek, sem az adalékanyagnak nem minősülő, ám a termékben jelenlévő anyagokat. Nem kötelező továbbá az etikailag problémás eljárási módok feltüntetése. Ide tartozik például, ha egy adott terméket gyártó cég (például csokoládé) az ízhatásokat (eléggé édes vagy keserű-e) embrióveséből úgynevezett HEK293 (humán embrionális vese sejtonalból származó szövettenyészetben) teszteli le, mielőtt piacra dobná.
