Vannak köztük már-már klasszikus elképzelések, de akadnak kevésbé hihető, sőt, egyenesen elképesztő verziók is arról, hogyan lehet befolyásolni a számsorsolásokat. A fortunaweb.hu összegyűjtötte az ötös lottóhoz kapcsolódó öt legnépszerűbb városi legendát.
1. Talán a legrégebben szájon forgó verzió, hogy fűtik, avagy jegelik a kihúzni kívánt golyókat.
A pletykát terjesztők elfeledkeznek arról, hogy a golyókat fél órával a sorsolás megkezdése előtt, a sorsolási bizottság tagjai, közjegyző, valamint a számhúzójelöltek jelenlétében helyezik be a sorsológömbbe. Ha esetleg előmelegítenék vagy lehűtenék azokat – ami persze valójában nem igaz – , a hőmérséklet-különbség már régen el is tűnne, mire megkezdődne a sorsolás. Másfelől mivel a tévében élőben közvetítik a sorsolást, így a fél országnak feltűnne, ha a számhúzó mondjuk a hideg golyók után kezdene kotorászni a sorsológömbben…
2. Szintén sokan gondolnak arra, hogy a szervezők a fogadási határidő lejártát követően, de még a sorsolás előtt előre kiválasztják, hogy milyen számokat fognak majd kihúzni.
„Ezért volt szükség a szelvények gyors számítógépes feldolgozására” – teszik hozzá a kétkedők. A pletykát terjesztők szerint a Szerencsejáték Zrt. komputeres rendszerében azért regisztrálják az összes, megjátszott számkombinációt, hogy ezek ismeretében egy olyan ötszámos variációt tudjanak kiválasztani, amely senkinek a szelvényén sem szerepel.
A szabályok szerint bármelyik héten sor kerülhet kézi sorsolásra, amelyet nem beavatott személyek, hanem mindig az arra pályázók közül a tévé nyilvánossága előtt élőben kisorsolt számhúzók végeznek el. Ők maguk is lottózhatnak, ezért egyáltalán nem érdekük, hogy manipulálják a sorsolást és hogy ne legyen telitalálatos.
3. Egy harmadik elmélet szerint időnként ugyan hagyják, hogy legyen telitalálatos, ám a nyertes kilétét azért nem hozzák nyilvánosságra, mert a szelvény mögött nem áll valódi személy, hanem a többmilliárdos nyereményösszeget a költségvetésbe irányítják.
A lottójátékok részvételi szabályzata szerint a fel nem vett nyereményeket később azok között a játékosok között kell szétosztani, akik részt vettek az adott lottójátékban. Ezeket a milliókat sorsolják ki a havonta sorra kerülő akciókban, s a pénzek felhasználását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerencsejáték Felügyeleti Főosztálya is rendszeresen ellenőrzi.
4. Egy újabb verzió szerint a gömbökben valójában nincsenek is számok, hanem azokat csak egy speciális videotechnikával rávetítik az üres golyókra. „Természetesen kizárólag olyan számokat, amelyek kombinációit senki sem játszotta meg” – teszik hozzá a hitetlenkedők.
Pedig mint már említettük, a kézi sorsolás előtt a sorsolási bizottság tagjai, a közjegyző és a számhúzójelöltek jelenlétében helyezik el az 1-től 90 számozott golyókat a gömbben. Másfelől a gépi sorsolásnál a golyók külsején is fel vannak tüntetve a számok, amelyek így jól nyomon követhetők a tévében is.
5. Végül a legképtelenebbnek tűnő, már-már a James Bond-filmeket idéző ötlet: Vikinek, a sorsolási asszisztensnek egy olyan speciális gyűrű van a kezén, amelybe egy rádióadóvevő van beépítve. „Ennek segítségével meg lehet változtatni a számokat, s a rávetítés következtében a nézők már azokat a számokat látják a tévében, amelyeket a játékszervezők előre kiválasztottak” – szól az elmélet.
Viki már jó ideje egy kisebb, hagyományosabb gyűrűt visel… és nem azért, mert fejlődött a technika…..
Összességében elmondható, hogy a Szerencsejáték Zrt.-nek azért sem éri meg csalnia a sorsolások során, mert bár ebben az esetben meg tudná spórolni egy telitalálatos nyeremény összegét, cirka 3 milliárd forintot, ám ha a manipuláció kiderülne, akkor a legtöbb embernek elmenne a kedve a játéktól, így hosszabb távon nagyságrendekkel nagyobb bevételkiesést szenvedne el.
Ha még többet szeretne tudni kattintson ide.
