A nyári időszámítás március 25-én, vasárnap kezdődik: az órákat hajnali 2-kor kell átállítani 3-ra. Európában 1996 óta használják a módszert, melynek az egész kontinensen az a célja, hogy áramot spóroljon az országoknak és védje a környezetet.
A módszer azon alapszik, hogy március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, ha pedig előre állítjuk az órákat egy órával, akkor elérjük, hogy az ébrenlét ideje (általában reggel 7 és este 10 között) jobban egybeessen a világos időszakkal.
Az óraátállítás itthon is rengeteg áramot spórol meg: a MAVIR (a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.) csütörtöki közleményéből kiderül, hogy a mínusz egy óra éves szinten 120 gigawattórát spórol az országnak, ami 30-40 ezer család éves fogyasztásával egyenértékű.
Az óraátállítás a MÁV és a BKV menetrendjét is érinti. Erről bővebben itt olvashat.
Hogyan éljük túl?
Nem mindenkinek egyformán könnyű hozzászokni ahhoz, hogy egy órával kevesebbet alszik. Egy 2008-as svéd tanulmány emellett arra is rámutat, hogy az óraátállításnak igenis lehetnek komoly egészségügyi következményei, hiszen felborítják a megszokott életritmust. Ennek köszönhetően az átállást követő másnap megnő például a szívinfarktus veszélye, de rosszabbul érezhetik magukat azok is, akik magas vérnyomástól, migréntől szenvednek.
– szombaton és vasárnap kerüljük a megterhelő, nehéz ételeket, fogyasszunk könnyű reggeliket
– ha csak tehetjük, tartózkodjunk minél többet a napon, és mozogjunk
– igyunk kevesebb kávét
