Hiába nyilatkozik ma minden eddiginél több felnőtt nő (21 és 54 év között) arról, hogy édesanyját tekinti a legjobb barátnőjének, a szakemberek úgy vélik ez képtelenség. Főleg azért, mert szerintük sosem jöhet létre anya és lánya között legjobb barátság, hiába próbálkoznak.
Pedig a szülők tényleg mindent megtesznek: az új gyereknevelési trend ugyanis az, hogy nem kedvesen, de szigorúan, hanem gyermekük legjobb barátjaként és legfőbb bizalmasaként készítik fel őt (őket) az élet különböző kihívásaira. Bár kétségtelen, hogy ennek a módszernek is megvannak a maga előnyei, a pszichológusok figyelmeztetnek, hogy a szülő és gyermek közötti barátság finoman szólva is problémás.
Már csak azért is, mert a barátság egyik legfontosabb eleme az, hogy a felek egyenrangúak, ami egy szülő-gyerek vagy épp egy anya-lánya viszonyban – normál esetben – sosem következhetne be. Főleg, mert az anya a családon belüli hierarchiában – első számú gondoskodóként – mindig magasabb helyet kell elfoglaljon, mint gyermeke. Legyen szó érzelmi krízishelyzetről, takarításról vagy épp a vasárnapi ebédről, az anya az, akire ilyen ügyekben bizton lehet számítani.
Arról már nem is beszélve, hogy egy édesanya legfontosabb feladatai közt van, hogy lehetőség szerint minden körülmények között óvja gyermekét. Mondanunk se kell, hogy a legjobb barátok közt ez az igény egyáltalán – vagy csak nagyon ritkán – jelentkezik.
És emellett persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a legjobb barátok nem vásárolnak egymásnak ruhát, ha az egyiknek épp nincs pénze, csak azért, mert „annyira tetszik az a ruha” és nem emlegetik fel egymás születésének pillanatát sem.
