Élet-Stílus

Hogyan épült titok Karády köré?

admin
admin

2011. 02. 20. 06:30

Tartották őt férfifalónak, „meleg tyúknak”, kettős ügynöknek, de magánélete mindenki számára titok volt – és ma is az. Karády Katalin, Magyarország első filmcsillaga négy évig tündökölt. A nyilasok megkínozták, zsidó gyermekeket rejtegetett, a kommunisták elől elmenekült. Titkait tudatosan vitte a sírba. A Sanoma Budapest Best of 1990-2009. emlékkönyvének aktuális számából merítettünk.

Karády Katalinról annyit tudunk biztosan, hogy magánéletéről szinte semmit nem tudunk. Hiába írta meg pályakezdésének történetét 1941-ben, hiába jelent meg róla tucatnyi könyv, visszaemlékezés, interjú, a személyét körüllengő titkok megmaradtak. Arról is gondoskodott, hogy halála után se legyen másképp: idős korában sem vallott magáról, emlékiratokat, naplót nem hagyott hátra. Életének egyes mozzanatai ezért váltak pletykák, találgatások célpontjává. Napjaink sztár- és celebvilágában szocializálódva talán furcsa, de az igazi Karádyt csak a történészszakma módszereivel kutathatjuk, ám megismerni feltehetően soha nem fogjuk. Pedig Karády Katalin mai fogalmaink szerint is valódi sztár volt, amerikai módszerekkel, profin felépített díva, ikon, nőideál.

Karády Katalin 1990-ben hunyt el. Róla, és más érdekességekről, történelemről és bulvárról olvashat az 1990-es évből a Best Of 1990-2009. emlékköny-sorozat aktuális számában. A Sanoma Budapest kiadó emlékkönyvét keresse az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.

Konzumhölgyből ígéretes tehetség

De kezdjük azzal, hogy Kanczler Katalinként látta meg a napvilágot 1910 decemberében egy rendkívül szegény családban Kőbányán. Öt évig svájci és hollandiai intézetekben nevelkedett, majd hazatérve a Kereskedelmi Leányiskolába járt. Korán férjhez ment a nála harminc évvel idősebb Vargha Rezső adóhivatali vámtiszthez, ám házasságuk hamar véget is ért. Innentől kezdve már semmi biztosat nem mondhatunk, számtalan történet megannyi variációja látott már napvilágot Karádi „előéletéről”. Luxusprostituáltként élt, gazdag embereket kísérgetett eseményekre, külföldi utazásokra jó pénzért. Magyarul konzumhölgy volt, és mint egyes forrásokból kiderül, leszbikus hajlammal. Eközben folyamatosan meghallgatásokra járt, színésznő akart lenni – fogalmaz az fn.hu-nak Gajdó Tamás színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa.

Karády Katalin - KÉPGLÉRIA - forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Karády Katalin – KÉPGLÉRIA – forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

A felfedezésre 1938-ig kellett várnia, amikor megismerkedett Egyed Zoltán újságíróval, színikritikussal. Egyed és a hozzá hasonlók voltak a kor sztárcsinálói: fiatal színésznőket fedeztek fel, vettek pártfogásukba, és kapcsolataik, cikkeik révén egyengették az útjukat sok esetben egyenesen Hollywoodig. A harmincas évek végére azonban kifogytak a tehetségekből, akik Bécs és Berlin érintésével már vagy Amerikában voltak, vagy a zsidótörvények miatt háttérbe szorultak. Ekkor lépett a képbe az izgalmas hangú és megjelenésű Karády, de hogy pontosan ki fedezte fel, az már a múlt ködébe vész.

A magyar sztárgyár

A lényeg, hogy Egyed Zoltán a Színházi Élet című folyóiratban közölt a teljesen ismeretlen, elvált asszonyról egy terjedelmes írást 1938 tavaszán, amelyben kirobbanó tehetségként ünnepelte, akinek hamarosan Hollywood is a lábai előtt hever majd. Ezután Karády hónapokra eltűnt, míg Egyed kapcsolatait használva szakemberekkel kívánta bizonyíttatni Karády tehetségét. Ének- és tánctanárhoz vitte a „nagydarab, asszonyos kinézetű, csinos” tanítványát. Felsőfokban beszélt róla Bajor Gizi, Engel Béláné, Pest egyik legismertebb énektanára, és Utassy Gizi tánctanárnő is, és ezek a vélemények mind megjelentek Egyed kritikáiban.

bajor gizi véleménye Karádyról

„Az a fajtájú női típus, amely magyar színpadon még nem is volt. Százszázalékosan és legelsősorban az van meg benne, amit szerintem Hollywoodban Marlene Dietrichből szerettek volna kicsiholni. … Titokzatos, rejtélyes, izgató az egész lénye. … Bestia típus, halálsugár és szivárvány, mert minden fantasztikus és örvénylő, veszett és megható káprázása mellett is gyerekes is, szóval: a Nő… Lehet, hogy nem mindenki fogja szeretni, de mindenki pukkadva fogja megnézni, a férfiak pedig őrjöngeni fognak érte. A legnagyobb jövőt jósolom neki.”

Egyed Zoltán ugyanakkor magára is gondolt, bár nem tudjuk, hogy a fennmaradt szerződéstervezetet végül aláírták-e. E szerint 1948-ig Egyed köthet szerződéseket Karády nevében, az ő tulajdona lesz minden vele készült produkció, és Karády minden szereplése után a gázsi 20 százaléka a „menedzsert” illette, legyen az színházi vagy filmszerep, vidéki fellépés vagy akár fotó, hanglemez. A színésznő vállalta azt is, hogy viselkedése nem sérti a szokásokat és erkölcsöket, ugyanakkor Egyed felmentést kapott volna a szerződés alól, ha Karády meghízik vagy bármi okból sérülne arca vagy teste. Tiszta Amerika – mondhatnánk, és az is volt: Karády Katalin az első színésznő, aki a szegénységből robbant ki, akinek múltját és jelenét is átírták, megírták, akiből amerikai típusú sztárt faragtak Magyarországon – fogalmaz Gajdó Tamás.

Karády Katalin - KÉPGLÉRIA - forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Karády Katalin – KÉPGLÉRIA – forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

„Közismert meleg tyúk” és egy ország bálványa

Egyed és Karády kapcsolata szinte kibogozhatatlan, de Hunyadi Sándor 1939-es levele féltestvérének, Bródy Illésnek sok mindent elárul: „Zoltán [mármint közös barátjuk, Egyed Zoltán – a szerk.] új nőbe szeretett belé. Karády Katalinnak hívják. Rögtön fel is fedezte, és szerepet harcolt ki számára a Pesti Színháznál. Nagyon szép, közismert meleg tyúk. Lehet, hogy sikere lesz, ha megtanul játszani.” Más források férfifalóként mutatják be…

best of 1990-2009.

Érdekességek, történelem és bulvár az 1990-es évből a Best Of sorozat aktuális számában az újságárusoknál. A sorozat egy-egy évet feldolgozó számai kéthetente, az adott év legnagyobb slágereit tartalmazó CD-melléklettel jelennek meg.

Karády tehát „felépült” és óriási várakozásoktól kísérve 1939-ben színpadra lépett. És megbukott. Ám az ugyanebben az évben forgatott Halálos tavasz című filmmel egy csapásra országos ismertségre tett szert. A színpadon egyébként – akár drámában, akár operettben – soha nem is volt átütő sikere, az ő karaktere filmre született. Rövid időn belül filmsztár lett belőle, az első Magyarországon: a filmszerepeket ugyanis színpadi színésznők játszották, a kizárólag filmes színész ismeretlen volt akkoriban.

Bár aktívan tartotta a kapcsolatot a közönségével, valójában a filmekben megformált szerepei magánéletére is átragadtak. Aprólékosan megtervezett szerep volt ez: a magányos, határozott, önálló nő, aki nadrágkosztümöt hord, cigarettázik, elcsavarja a férfiak fejét, de vigyáz függetlenségére. Golfozik, evez, úszik – csupa férfias és magányos elfoglaltság. Nem jár társaságba, ez tény, amiben nem tudni mennyi része volt az ő imidzsének, és mennyiben köszönhető annak, hogy származása és zsidó barátai miatt nem látták szívesen „úri körökben”. Annyit mindenki tudott róla, hogy szegény sorban született és elvált, múltjának sötétebb részleteit azonban jótékony homály fedte.

Gajdó Tamás szerint Karády minden tekintetben, a szó mai értelmében is sztár volt. Bárhol megjelent a neve, az emberek egymást taposták a jegyekért, slágereit énekelték, a nők öltözködését, frizuráját, sminkjét utánozták, ruháival divatot teremtett. Tömegek gyűjtötték a fotóit, elhalmozták ajándékokkal, levelekkel, rajzokkal. Egy esetben még a Parlamentben is téma volt, hogy a vidéki lányok hétvégén a városokba járnak divatos frizurát csináltatni. Reklámokban szerepelt, szappant, púdert, ruhákat népszerűsített. A férfiak is odavoltak érte, pedig nem volt a szó klasszikus értelmében vett szép nő. Tudjuk például, hogy amikor egyik filmjében – egy akkoriban nagyon szexis jelenetben – közelről mutatták harisnyás vádliját, az nem az ő lába volt. Inkey Tibor fotográfus szerint: „… az az igazság, hogy nem nézett ki olyan jól a valóságban, mint amilyen jól fotografálni lehetett. Tudott ugyan szép lenni, de valójában darabos volt és csontos.”

Horthy bizalmasával

Karády Katalin - KÉPGLÉRIA - forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Karády Katalin – KÉPGLÉRIA – forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Függetlenség terén a színésznő talán nem is állt olyan távol a róla alkotott képtől. Már 1939-ben megcsalta, elhagyta, később ismét visszafogadta Egyed Zoltánt: talán csak természete diktálta, talán a „jótevője” által rátett béklyóktól próbált szabadulni. Ismét Hunyady Sándor leveleiből: „Egyedet fölszarvazta a nője … Egyed tovább tombol a nőjével … Egyed újra őrülten szerelmes egy általa fölfedezett Karády Katalin nevű színésznőbe, aki csakugyan tehetséges, de olyan szenvedélyes ’meleg’, hogy azt hiszem nehéz lenne bármely férfinak tartós viszontszerelmet ébresztenie benne.” Egyed végül tényleg eltűnt Karády magánéletéből, de munkakapcsolatuk megmaradt.

A színésznő új, nagy szerelme Ujszászy István vezérőrnagy, majd tábornok, az Államvédelmi Központ vezetője lett. Eljegyezték egymást, esküvőjüket a háború utánra tervezték. Ez a kapcsolat adhatott táptalajt azoknak a pletykáknak, melyek szerint Karády kémként, sőt kettős ügynökként működött volna a háború utolsó éveiben. Akár férfifaló volt Karády Katalin, akár leszbikus, akár egyik sem, Ujszászyval való szerelmük őszinteségét sokan megkérdőjelezték. Ha ez jogos, akkor lennie kell objektív magyarázatnak, ami e két embert összekötötte.

Például az ünnepelt színésznővel másképp beszéltek az emberek, megnyílhattak előtte, henceghettek, titkokat árulhattak el, ami igencsak értékes lehetett a kémelhárítás főnökének. Ha valaki, akkor Ujszászy ismerte jól menyasszonya előéletét is, ami igencsak alkalmassá tette hírszerzési feladatokra. Karády szempontjából ugyancsak előnyös lehetett a magas rangú, Horthy legbelsőbb bizalmi körébe tartozó patrónus, tekintve, hogy távol tartotta magát az úri társaságtól, és soha meg nem tagadott zsidó ismerősei miatt is több támadás érte. Mindez persze csak egy lehetséges magyarázat, annyi azonban biztos, hogy a díva és a magas rangú katona kapcsolata nagy port vert fel, a közerkölcs nem igazán tolerálta – jegyzi meg Gajdó Tamás.

A Világ Igaza

Bármi is volt köztük, a történelem csúnyán elbánt a párral. Ujszászy tábornok a kormányzó kiugrási tapogatózásainak egyik kulcsfigurája volt, ami önmagában elég volt ahhoz, hogy Magyarország német megszállása – 1944. március 19. – után az SS hajtóvadászatot indítson ellene. Sorsában menyasszonya is osztozott: Karádyt április közepén kémkedés vádjával letartóztatták. Három hónapig fogva tartották, az ország legnépszerűbb színésznőjét ütötték, verték, csaknem halálra kínozták. Végül az akkor már a Gestapo fogságában lévő Ujszászy barátai szabadították ki a börtönből. Mondanunk sem kell, hogy karrierje derékba tört, filmjeit és dalait letiltották.

Karády Katalin - KÉPGLÉRIA - forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Karády Katalin – KÉPGLÉRIA – forrás: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

Ezen előzmények után még megindítóbb Karády személyes bátorsága a nyilas terror idején. Nem volt hajlandó megszakítani a kapcsolatot zsidó ismerőseivel, és egy alkalommal ékszerekkel, arannyal lefizetve egy kivégzőosztagot a Duna-parton egy csapatnyi gyermek életét mentette meg. A kicsiket hazavitte, és a háború végéig gondozta – jóval halála után, 2004-ben ezért a jeruzsálemi Yad Vasem Intézet a Világ Igaza kitüntetést adományozta neki. Ujszászyval soha többé nem találkozhatott, a tábornok a németek kezéből szovjet fogságba került, további sorsa ismeretlen.

best of 1990-2009.

Mennyibe került 1990-ben egy kiló kenyér? Milyen sorozatokat néztünk a tv-ben és milyen dalokra buliztunk? A válaszért kattintson a Best Of 1990-2009. honlapjára!

Elüldözte a történelem

Amíg Karády az életét kockáztatta a nyilasok és a nácik ellen, a Vörös Hadsereg az ő dalát felhasználva fenyegette a magyarokat. A pszichológiai hadviselés jegyében az előretörő szovjet páncélosokról, csapatszállítókról óriási hangszórókon üvöltött Karády „Hiába menekülsz, hiába futsz. A sorsod elől, futni úgyse tudsz”-kezdetű slágere – tesz érdekes kitérőt a történész. A háború után filmben már nem szerepelhetett, fokozatosan háttérbe szorult: vidéken lépett fel, revükben, éjszakai mulatókban szórakoztatta a közönséget. Bár a kommunisták propagandájukhoz igyekeztek felhasználni a színésznő népszerűségét, az már nyilvánvaló volt, hogy az elmúlt, bűnösnek bélyegzett rendszer dívájának nincs keresnivalója Magyarországon.

Az 1940-es évek végén Karády bizalmas barátnőjével, a kalapszalon-tulajdonos Frank Irmával élt Budán, a Harangvirág utcában. Miután Frank szalonját államosították, disszidált és Salzburgban telepedett le. Ő várta Karádyt nyugaton, a színésznő 1951. február 19-20-án, egy szombathelyi fellépés után lépte át a határt. Amerikába készült, de nem kapott vízumot, és munkát sem talált Ausztriában. Brüsszelbe, majd a brazíliai Sao Paolóba utazott, ahol 16 évig élt házvezetőnőjével. Végül 1968-ban sikerült amerikai vízumot szereznie, és New Yorkban telepedett le, ahol Frank Irmával haláláig működtette közös kalapüzletüket. Az Egyesült Államokban néhányszor még színpadra lépett, az emigráns magyarok zsúfolásig megtöltötték a nézőtereket, de jellemzően visszavonultan élt.

Többen és többször hívták haza, nem jött. Komolyabb interjút is csak egyszer, 1973-ban adott Sándor Pál filmrendezőnek, azonban az öregedő színésznő közeli képeket nem engedett magáról készíteni. A diktatúra enyhülésével 1979-ben újra kiadták Hamvadó cigarettavég című nagylemezét, és újra vetítették Halálos tavasz című filmjét. Mindkettő óriási siker volt, a magyarok több mint harminc év kényszerű hallgatás után is rajongtak Karády Katalinért. Ő azonban hajthatatlan maradt: „Megszűnt a sztárrendszer, Karády fölösleges volt” – mondta még Sándor Pálnak. Nem tudni, miért nem tért haza soha többé. Talán a róla kialakult mítoszt akarta érintetlenül hagyni? Ha így gondolta, igaza volt: Karády titkait ma is találgatjuk, filmjeit és dalait az ifjabb generációk is ismerik. Érdekes jelenség, egészen példátlan, ahogy Karády emlékét megőrizték az emberek – véli Gajdó Tamás.
1990. február 8-án hunyt el New Yorkban, február 19-én a Szent István Bazilikában ravatalozták fel és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

forrás

Idézeteink forrása: Gajdó Tamás–Magyar Nóra: A sokkarátos hangú vamp. In: Dívák, pirmadonnák, színésznők. (Az Ernst Múzeum kiállításának katalógusa). Budapest, Ernst Múzeum, 2003. 83–105.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.