Élet-Stílus

Nem szűnnek meg az artmozik

admin
admin

2011. 01. 20. 08:52

Nem szűnik meg a budapesti artmozihálózat, de a főváros idén csak saját filmszínházainak fenntartását tudja vállalni. Több teátrum új kulturális funkciót kaphat, míg a művészeti intézmény-összevonások koncepciója kidolgozás alatt áll - mondta Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes.

Csomós Miklós közlése szerint a Fővárosi Önkormányzat 2011-es költségvetési koncepciója 14,6 milliárd forintot szán a kulturális területnek, ez az összeg azonban a büdzsé márciusi végszavazásáig még változhat. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint megszűnik a budapesti artmozihálózat. Arról van szó, hogy a főváros az általa működtetett mozikra (a Puskin, a Művész, a Toldi és az Odeon-Lloyd artmozik, illetve a Corvin Budapest Filmpalota) kíván koncentrálni.

Mint hozzátette, az azonban elképzelhető, hogy a nem fővárosi fenntartású artmozik (a Cirko-Gejzír, a KINO, a Tabán, az Európa, a Vörösmarty) közül egyesek az állami támogatások szüneteltetése miatt nehéz helyzetbe kerülnek, és nem tudnak tovább működni.

Balassa Péter, a Budapesti Artmozi Egyesület alelnöke korábban az MTI-nek elmondta: a fővárosi artmozi-hálózat először 2009-ben kapott támogatást a fővárostól, akkor 50 millió, majd tavaly 80 millió forintot; ez termenként 3-6 millió forint közötti éves összeget jelentett.

“Pluszforrásokat nem tudunk adni az artmoziknak. Jelen pillanatban az új menedzsment olyan terveket készít, amelyekkel a főváros által üzemeltetett mozik üzemeltetését fogja biztosítani. Ez egy minimális program, minden ami ezen felül van, annak örülni kell (…). Ha nincsen állami támogatás, akkor nem tudunk önkormányzati pénzeket adni” – mutatott rá Csomós Miklós, kiemelve, hogy “Port Ferenc (a Budapest Film Zrt. korábbi vezérigazgatója) után nem maradt egy fillér sem a kasszában”.

A színházakról szólva a városvezető megjegyezte, az állam és a főváros közötti esetleges “színházcserékről” eddig csak informális szinten esett szó, így a jövőben “nem zárható ki semmilyen megoldás”.

Miután a József Attila Színháznál 270 millió forintos hiányt fedeztek fel, a főváros más vezetéssel vagy adott esetben másfajta finanszírozással, esetleg másfajta színházként képzeli el az angyalföldi teátrum további sorsát. De konkrét koncepcióról még korai lenne beszélni – szögezte le Csomós Miklós. Hozzátette: más a probléma a Kabaré 24 Színháznál (korábban Mikroszkóp Színpad). Mivel Verebes István csupán az évad végéig vállalja az intézmény vezetését, és több támogatást egy új igazgatónak sem tudna biztosítani a főváros, az évad lezárulta után hasznosítási pályázatot írnak ki a színházra.

A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy az épületben mindenképpen kulturális intézmény működik a továbbiakban is, ám nem feltétlenül színház.

Csomós Miklós elmondása szerint a Budapesti Történeti Múzeum és a Budapest Galéria összevonásáról már megszületett az elvi döntés, de a koncepció kidolgozása ugyanúgy folyamatban van még, ahogy a Trafó Kortárs Művészetek Háza és a Petőfi Csarnok (PeCsa) összevonásának tervei is.

“Vélekedésekkel nem szoktam foglalkozni, jelen pillanatban arra koncentrálunk, hogy egy hasznosítási pályázatot kiírjunk” – reagált a városvezető a PeCsa esetleges lebontásáról szóló sajtóhírekre.

Az Új Széchenyi Terv Budapestet érintő kulturális beruházásairól szólva kifejtette: már megkezdődtek az egyeztetések, de amíg ezek zajlanak, a főváros elképzeléseiről nem kíván nyilatkozni.
A Budapesti Tavaszi Fesztivált is szervező Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. élére még január folyamán megtörténik az új ügyvezető kinevezése – közölte Csomós Miklós.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.