A nagy könyváruházak sikerlistáinak tanúsága szerint azt gondolhatnánk, hogy a magyar olvasó hedonista életfelfogásával – szerelemmel, utazással, mennyei ízekkel és kellemes borokkal – teszi gazdagabbá életét, kimeríthetetlen az információéhsége, sokat mesél gyermekének, ezoterikus érdeklődését sem szorítja háttérbe, sőt mindemellett olykor szépirodalommal is ápolja lelkét. Valószínűbb azonban, hogy vágyaink, álmaink köszönnek vissza az oldalakról, és pont azokról a dolgokról olvasunk szívesen, amik hiányoznak az életünkből. A fanyar humorért szintén megnőtt a kereslet, hiszen az ember kínjában már képes felismerni a saját életében lévő paradoxonokat, nem beszélve arról, hogy arra a pár órára a hétköznapi gondoktól is segítenek eltávolodni ezek a könyvek.
Eddig stagnált a forgalom
Az idei slágerek
Könyvek a nagyobb könyváruház toplistáiról
Frei Tamás: A Megmentő
Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Vujity Tvrtko: Búcsú a pokoltól
Vámos Miklós: A csillagok világa
Müller Péter: Isten bohócai
Paulo Coelho: Brida
Ungvári Tamás: Nyomtalanul
Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek
Spiró György: Tavaszi Tárlat
Fejős Éva: Cuba Libre
Szalai Vivien: Hamis gyönyör
Rhonda Byrne: Az erő
Ken Follett: A titánok bukása
Leslie L. Lawrence: A teaültetvény
Bárdos András: Vágó István – Kinyitom a számat!
Dr. Csernus Imre: Felnőtt húsleves
Ljudmila Ulickaja: Elsők és utolsók
Kovács András Péter: Multigáz
David Kamp, David Lynch: Borsznobok szótára
Robin Cook: Beavatkozás
Kiss Ádám: Szütyiő
L.J. Smith: Vámpírnaplók
„A könyv a legszebb ajándék.” – szokták hangoztatni leginkább a könyvkereskedők. Számos helyszín adott a karácsonyi olvasnivaló begyűjtésére, miközben a vásárlókért folyó küzdelem idén még a tavalyinál is ádázabb. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatója szerint a könyvpiaci tendenciákkal érdemben csak a karácsonyi eladások után lehet és érdemes foglalkozni, mert ilyenkor néhány nap forgalma is befolyásolhatja az éves adatokat. Azt viszont kérdésünkre elmondta, hogy idén a tavalyihoz képest stagnált a könyvpiac (mivel már a tavalyi is visszaesés volt a 2008-ashoz képest), és ezzel „szolid bizakodásra adott alapot az idei év”. Így tehát egyelőre legfőképpen csak találgathatunk, mennyien választják most a könyvet a fa alá. Hozzátette, hogy a kiadók visszafogottsága már 2007 óta érezhető a megjelent példányszámok tükrében, így évről évre számítani lehetett rá. (Ez 2007-ben 42,6 millió, míg 2008-ban már csak 42,5 millió kötetet jelentett.) A 2009-es visszaesés (37,6 millió kötet) Zentai szerint már a „világgazdasági válságnak köszönhető, ez a lehetőség be volt kódolva a magyar gazdaságba”.
A sorozatok kiadását tekintve pedig nagyon árnyalt a kép, ennek tendenciája kiadófüggő. Nyilván a nagyobbak idén is éppúgy folytatják a megkezdett sorozatok megjelentetését, míg a kisebbek kevésbé bírják a versenyt. Zentai azt is elmondta, hogy a jövőbeli tendenciákkal kapcsolatban csak az idei év, illetve a 2011-es év részleges könyvpiaci mérlegének ismeretében és az adatok értékelése után lehet érdemi kijelentéseket tenni.
Áruház vagy szellemi műhely?
Mindenesetre a versenyhelyzet egyelőre tovább fokozódik, így a könyvterjesztők kénytelenek egyedivel előrukkolni az adventi időszakban. A legnagyobb könyváruházak közül van, amely a „legszélesebb választékkal”, mások tematikus akciókkal, kedvezményekkel, hosszított nyitvatartási idővel, előrendelhető könyvekkel csábítja be a vásárlót. A vásárlás itt leginkább önmagában, önmagáért nyilvánul meg. A „gyorsan, sokat” – fogyasztói társadalom által generált – elve itt is érvényesül, hiszen viszonylag kevés idő- és energiabefektetéssel az egész családot elláthatjuk a megfelelő csomagokkal.
A kisebb könyvesboltok ezzel ellentétben egyedi – inkább rétegek figyelmét felkeltő – kötetekkel, nyugodtabb környezettel kínálják a valódi olvasás lehetőségét, a mennyiség helyett a minőségi eladásra helyezve a hangsúlyt. Ezek a hagyományos belvárosi szellemi, szakmai műhelyek – ilyen például a Ráday Könyvesház vagy az Írók Boltja – nyitottságukkal a kulturális központok és a régi kávéházak hangulatát idézik a betérőknek. Akinek a könyvvel kapcsolatban nem csupán az ár az egyetlen érthető és hasznos információ, valamint szeretne többet megtudni, bátran kérdezhet ezekben a – számukat tekintve sajnos egyre fogyatkozó – könyvműhelyekben.
A Gutenberg-galaxis vége?
Miközben egyre inkább kézzelfogható realitássá válik az elektronikus könyvolvasás, a könyvkereskedők között nincs arról határozott, irányadó megegyezés. Az E-bookok bevezetésének koncepciója egyelőre kidolgozatlannak tűnik a hazai piacon. Az már látszik, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, de – a legfiatalabb könyvolvasó generációt kivéve – az emberek többsége még konzervatív a technika ilyen irányú fejlődésével kapcsolatban. A nagy könyvterjesztők egy része már egy ideje foglalkozik I-Padek és elektronikus szövegek forgalmazásával, egy másik részük idén karácsonyra robbantja a témát, de olyan is akad, amely még egyáltalán nem kezdte meg a „szükséges” lépéseket.
A kisebb belvárosi hagyományos könyvesboltok pedig még mindig inkább azokat az olvasókat várják, akik szeretnének elbújni a karácsonyi forgatag elől, és egy csésze tea mellett belelapozgatnak a könyvbe, megszagolják annak oldalait, majd átadják magukat a történetnek, mely elrepítheti őket akár fényévekre is onnan. Nem véletlen, hogy az idei Hermész-díjat is az egyik ilyen kis könyvesbolt nyerte el. (Az elismerést a Ráday Könyvesház vezetője, Orbán György vehette át december 7-én.) Ezek a belvárosi szellemi műhelyek továbbra is várják törzsközönségüket, azokat, akik hajlandók a mai világ legfontosabb értékét – az időt – a kulturális feltöltődésre szánni.
A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.
