Abban, hogy a moder ember ma már főleg a külső ingerek hatására eszik és nem azért mer éhes, komoly szerep jut a marketingnek és a médiának. Annak a közel 1000 reklámnak a tartalma azonban, amivel lépten-nyomon találkozunk, meglehetősen ellentétes: az “egyél, fogyassz, fogyjál, légy karcsú” ellentétes tartalmú és értelmű felszólítások nem segítenek az egyensúly kialakításában és egyáltalán nem vezetnek az egészséges életmód felé.
A magyarok ennek dacára köztudottan nagyon szeretnek enni: főzőiskolák és nyilvános főzőműsorok tanúskodnak erről, arról nem beszélve, hogy minden eddiginél több szakácskönyv került a boltok polcaira. Az ételbiznisz virágzik, másrészről azonban egymást érik a különböző ételbotrányok is. Az utóbbi időben részben ennek köszönhetően egyre több szó esik az étkezési zavarokról, mint bulimia, anorexia, ortorexia (ételek sajátos megválogatása).
Forgács Attila, klinikai szakpszichológus Az evés lélektana című könyvében foglalta össze a jelenséggel kapcsolatos kutatási eredményeit. Szerinte az utóbbi idők hangos botrányai, mint a több tonna romlott hús, a rákkeltő guargumi, vagy a tiltott méreggel permetezett zöldségekről szóló hírek remek táptalajt adnak a különböző ételfóbiák kialakulásához. Ezekről már a 90-es évek óta tudják, hogy nem rossz szokásként, hanem mentális zavarként kell őket kezelni, hiszen nemcsak egészségügyi, hanem társadalmi problémát is jelentenek.
