A magas vérnyomás, a hipertónia betegség a leggyakoribb szív- és érrendszeri kórkép.
A felnőttek vérnyomását általában minden orvosi vizsgálat alkalmával megmérik, ez a betegvizsgálat egyik alapvető követelménye. Gyermekkorban, különösen kicsi gyerekeknél azonban a mérés technikailag is nehezebb, és nem képezi a vizsgálat kikerülhetetlen részét.
A gyermekkori vérnyomás-emelkedés hátterében mindig valamilyen szervi betegséget keres az orvos. A veszélyeztetett újszülöttek mind sikeresebb életben tartásának eredményeként egyre több az olyan baba, aki valamilyen magas vérnyomáshoz vezető betegségben szenved.
A serdülőkori magas vérnyomással kapcsolatban Debrecenben magyar kutatók világszerte elismert és gyakran idézett felméréseket végeztek. Páll Dénes és munkatársai 2000-ben 26 középiskola tízezernél több tanulóját tanulmányozták. Méréseik azt bizonyították, hogy a magas vérnyomás ebben a korcsoportban 2-2,5 százalékban fordul elő, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden középiskolai osztályban van egy magas vérnyomású gyerek.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a magas vérnyomás diagnózisával is nagyon kell vigyázni. Felnőtteknél sem ritka, de gyerekeknél rendkívül gyakori a “fehér köpeny hipertónia”, vagyis hogy a rendelőben, orvos által rögzített vérnyomásérték általában magasabb, mint ha otthoni körülmények közt mérnék.
A kezelés először nem gyógyszeres módszerrel javasolt. A túlságosan sok konyhasó használata növeli a vérnyomást, az ételek külön megsózása fölösleges és káros felnőttnek és gyereknek egyaránt. A magasabb vérnyomású tizenévesek zöme súlytöbbletet cipel, tehát karcsúsodni kell. A rendszeres testmozgás vérnyomáscsökkentő hatása ugyan csak fokozatosan érvényesül, ám igen lényeges.