Élet-Stílus

Megszületett a magyar demokrácia

admin
admin

2010. 03. 14. 18:25

Nemzetközi események és a reformkori értelmiség kiállása indították el azt a láncreakciót, amelynek végén lángba borult Bécs, majd Pest. Az első felelős magyar kormány – Európa csodálatát kivívva – harcba szállt a haza, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség védelmében. 1848. márciusa volt a magyar demokrácia bölcsője.

A napóleoni háborúkat követő gazdasági és politikai válságból a kiutat a feudalizmus kötelékeivel terhes magyar társadalom, gazdaság és politikai berendezkedés átalakítása, modernizálása jelentette. Az átalakítás már régóta napirenden volt, de igazából 1830-ban kezdődött meg; ekkor ült össze az az országgyűlés, amely valóban reformkorinak nevezhető, szemben a köztudatban elfogadott 1825. évivel, amikor ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia megalapításán kívül nem hoztak egyéb reformot.

Hív a haza

„Talpra, magyar, hí a’ haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!”
(Petőfi Sándor: Nemzeti dal)

Ekkor jelent meg viszont az új korszakot megnyitó Zalán futása eposz Vörösmarty Mihálytól, 1825. ezért jelenti a magyar irodalomban a reformkor kezdetét.

Megrázkódott a világ

A reformkori politikai küzdelmek a hol gyorsabb, hol lassabb – inkább az utóbbi – polgári átalakulást jelentették, amelyet egy csapásra felgyorsított 1848 márciusa. 1848. március 1-jén, Győr vármegye követe a bécsi kormány aggasztó pénzügyi politikája miatt azt indítványozta Pozsonyban a diétán, hogy az országgyűlés szólítsa fel a kormányt, adjon ki e tárgyban hivatalos nyilatkozatot. Ne titkolódzon tovább a pénzügyekről, a gazdasági helyzetről. És még aznap megérkezett a párizsi forradalom híre a városba…

„A múlt éjjel Bécsben polgárvér folyt. […] Ezeket az eseményeket nem sok hetek előtt mondottam […], hogy Európa a néptömegeknek jogairól és jólétéről nem gondoskodott annak idejében, meg fogja rázkódtatni a világot, s egypár hét múlt el, és megrázkódott a világ” – hangzott el Kossuth szájából 1848. március 14-én Pozsonyban, az országgyűlés kerületi ülésén.

Pozsony borította lángba Bécset

A bécsi forradalom kitörése (március 13.) és Metternich államkancellár lemondása kikényszerítette V. Ferdinánd osztrák császártól és magyar királytól (1835-1848) azt az ígéretet, hogy a birodalom örökös tartományainak alkotmányt ad és engedélyezi a sajtószabadságot, és ez döntően hatott a pesti eseményekre.

Fotó KOssuth Lajosról (wikipedia.hu)

Fotó Kossuth Lajosról (wikipedia.hu)

Előzőleg ugyanilyen döntő volt a bécsi forradalom kitörésére Kossuthnak 1848. március 3-án, az országgyűlés kerületi ülésén elhangzott beszéde és az előterjesztett teljes polgári átalakulást felvázoló felirati javaslata is, amelyet viszont a párizsi forradalom (1848. február 24.) hírének Pozsonyba érkezése indított el.

Kossuth nemcsak Magyarország, hanem az osztrák örökös tartományok számára is alkotmányt és sajtószabadságot követelt. Ezt a tervét ugyan már február 25-én bejelentette az ellenzéki követek konferenciáján, de akkor azok azt még nem fogadták el. Ehhez kellett tehát a francia forradalom híre, nyomatékként. A programot azonnal, még aznap, március 3-án németre fordították és terjesztették Bécsben. A tervezet ereje erjesztette és radikalizálta a bécsi polgárok nézeteit.

A régóta érlelődő forradalom szele tehát Párizsból indult el, de a pozsonyi radikalizálódás nélkül talán Bécsben nem tört volna ki a népfölkelés, s akkor Kossuth felirati javaslatát sem fogadják el az egyébként a bécsi események hatására megrettent István nádor és az éppen Bécsben tartózkodó magyar konzervatív főrendek…

Követelések 12 pontban

Tehát az európai 1848-as események között igen fontos láncszemet töltött be az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban, az ott bekövetkezett radikális eltolódás. De, hogy folytassam a történelmi láncszemek – ok és okozati összefüggések – tökételes egybefonódásának taglalását, március 4-én a pesti Ellenzéki Kör (fiatal radikálisok tömörülése) választmánya elhatározta, hogy támogatja Kossuth felirati javaslatát, s ezért másnap Irányi Dánielt Pozsonyba küldték. Az Ellenzéki Kör másik prominens tagja, Irinyi József pedig a kossuthi felirati javaslatot tizenkét pontba sűrítette.

“mit kíván a magyar nemzet?”

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1.Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszűntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10.A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonákat ne vigyenek külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak.
12. Unio.
Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

Ez az iromány lesz a pesti forradalom híres „Tizenkét pontja”, amelyet március 15-én, az előző este a Pilvax kávéházban összegyűlő pest-budai radikális fiatalok majd kinyomtatnak. Ez az a „Tizenkét pont”, amely azóta is gyakran és ismételten felbukkan a magyar politika színpadán. Akkor, amikor hiányzik valami a demokráciából, a szabadságból, az emberi jogok megvalósulásából, az arányos közteherviselésből, a sajtószabadságból…

A haza többet ér egy kegymosolynál

Kossuth Lajos még március 14-én megígérte a pozsonyi ünneplő tömegnek, hogy Batthyány Lajos grófot, mint kinevezett felelős magyar miniszterelnököt hozzák vissza Bécsből, amikor a feliratot átadó országgyűlési küldöttség visszatér. A küldöttség aznap elutazott, s a pesti forradalom híre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy március 17-én az uralkodó által teljhatalommal felruházott István nádor Batthyányt valóban miniszterelnökké nevezte ki.Megtörtént tehát a polgári kormányzás kiépítésének első lépcsőfoka: megalakulhatott az első magyar felelős kormány, amely felelős és elszámoltatható az ország közügyeiért a népképviseleti országgyűlés felé.

„Én, mivel alkotmányos magyar vagyok, nem képzelhetek kormányt, melyet ellenőrizni szükséges ne legyen; mivel ember vagyok, emberi gyarlóságomat érező, nem hiszek kormányban isteni csalhatatlanságot vagy angyali jóakaratot; s mivel hazámat jobban szeretem, mint akárkinek kegymosolyát vagy akárkinek baráti kézszorítását, nem ismerhetem el oly kormány lehetségét, melynek, ha vét vagy hibázik, vétkét vagy hibáját szolgai önmegadással tűrjem.” (Kossuth Lajos, 1847)

Az Első Felelős Magyar Kormány valóban felelős volt az ország közügyeiért, és amikor megtámadták a hazát, azonnal intézkedett annak védelméről, megszervezte a magyar honvédsereget, s az ellenállás – Európa csodálatát kivívván – szabadságharccá nemesedett…

cikkünk szerzője

Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, egyetemi docens.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.