A klasszikus értelemben vett, akár városokat elpusztító forgószél Magyarországon nem alakulhat ki, és a messziről érkező hatalmas forgószélrendszerektől is megvéd a földrajzi távolság, a kontinens és a hegyeink. Tornádó azonban – gyengébb kiadásban – könnyen kialakulhat a szupercellából.
Viharban születik
Mindenekelőtt tegyünk rendet a forgószelek között. A legismertebb a trópusi ciklon, amelyet a Csendes-óceán partvidékén tájfunnak, az Atlanti-óceánnál hurrikánnak, az Indiai-óceánon egyszerűen trópusi ciklonnak neveznek. Magyarországon ilyen nem tapasztalható. Ez egy több száz kilométer átmérőjű felhőörvény, amely Coriolis-erőnek – azaz a Föld forgásából adódó eltérítő erőnek – köszönhetően az északi féltekén az óramutató járásával ellentétes, a délin vele egyező irányban téríti el a zivatarfelhő-rendszereket.
Hurrikánok születése és útja (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)
Kizárólag a trópusokon, vagyis mindkét földtekén az 5. és a 20. szélességi kör között keletkeznek. Az Egyenlítőhöz közelítve a Coriolis-erő egyre gyengébb, majd nullára csökken, ezért itt nem alakulhat ki a forgó mozgás. Születésükhöz hatalmas kiterjedésű meleg vízfelület szükséges, amely felett páradús levegő emelkedik a magasba, és spirális forgásba kezd. A jelenséget mindaddig trópusi viharnak nevezik, amíg a benne uralkodó szél el nem éri a 120 km/órás sebességet.
Szárazföld felett nem húzza sokáig
Ettől kezdve a szakemberek hivatalosan regisztrálják, elnevezik, és a mozgását folyamatosan nyomon követik. A trópusi ciklon szelei elérhetik akár a 240–350 km/órás sebességet. Az örvénylő ciklon 15-40 kilométer átmérőjű középpontját a vihar szemének nevezik, itt teljes szélcsend van, az ég is derült.
24 órás ügyelet
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján tájékozódhat az aktuális riasztásokról és a figyelmeztető előrejelzésekről.
Ez annak köszönhető, hogy ez az egyedüli keskeny leáramlási sáv a környező igen nagy területű felfelé áramlású rész között. A Magyarországon megfigyelhető tornádóknak is van „szemük”, csak annyira kicsi, hogy nem tapasztaljuk, de a jelenséget a fürdőkádban is megfigyelhetjük, ha kihúzzuk a dugót. A szemet gyűrű alakban óriási felhőfal övezi, amelyből intenzíven hullik a csapadék.
Ha a trópusi ciklon szárazföld vagy hideg vízfelület fölé ér, megszűnik a meleg nedves levegő utánpótlása, ezért veszít erejéből, és elenyészik. A trópusi ciklonok döntő többsége késő nyáron vagy kora ősszel alakul ki, amikor a legmelegebb az óceán felszínének a hőmérséklete. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy 26 fok alatti tengervíz-hőmérséklet esetén csak nagyon ritkán alakulnak ki.
Szupercella szüli a magyar tornádót
A Magyarországon megfigyelhető forgószelek – tornádók – azonban teljesen más meteorológiai jelenségek, mint a trópusi ciklonok. Eleve sokkal kisebb kiterjedésűek, ráadásul teljesen más körülmények között születnek. A tornádó rendszerint szupercellában keletkezik, ahol a nagyon erős feláramlás megdönti a vízszintes forgási tengelyt a felhő belsejében, ami függőlegesen fejlődik tovább, akár a talajig is lenyúlhat – mondja Tóth Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
Tuba (forrás: metnet.hu)
Ha ez megtörténik, tornádóról beszélünk. Ha a kialakuló felhőtölcsér nem ér földet, de kitér a vízszintes irányból, akkor jelenik meg a tuba. Magyarországon évente néhány tucat tornádó születhet, de rövid élettartamuk miatt csak a töredékét tudják regisztrálni. A tornádó ugyanis mindössze néhány percig, esetleg fél óráig „él”, ezalatt nagyon változó, 60-120 km/órás sebességgel halad, szélessége néhány száz méter. Útja során „magába szív” mindent, amit meg tud mozdítani: valójában a forgószél közepén uralkodó, a környezeténél alacsonyabb légnyomás kiegyenlítődése során „szippantja be” a tárgyakat.
Tornádó (forrás: metnet.hu)
Magyarországon általában csak gyengébb tornádók alakulnak ki, de egy 1955-ös feljegyzés például arról szól, hogy egy tornádó a Hortobágyon egy kombájnt is felkapott. A tornádó belsejébe jutott tárgy egyébként a tölcsér szívó hatása miatt egy ideig emelkedik, közben a tölcsérrel együtt forog. Majd ha elég nagy a szögsebesség, ami nem tud egyensúlyt tartani a centrifugális erővel, a tárgy egyszerűen kirepül az örvény belsejéből.
