A kiállítás anyaga magángyűjtemények képeiből áll, de a Magyar Nemzeti Galériában őrzött “Aba-Novákok” is Esztergomba jönnek. A festő leghíresebb korszakai mellett a középpontba kerül Aba-Novák arc- és tájkaraktereinek sorozata. Jelen lesznek a talán leghíresebb, „cirkuszi korszak” olajfestményei és a vallásos témájú képek is. Helyet kapott néhány igazi különlegesség, a korai időszak most előkerült kettős aktja és több akttanulmánya.
A kiállítás további ritkaságai a karikatúrák, a vázlatok és a gyermekkori rajzok. A tárlat bővelkedik grafikákban, nyolc rézkarc eredeti nyomólemezét is láthatjuk. A grafikák Aba-Novák életpályáján nagyon fontos szerepet játszottak, elismertségét a magyar kiállítási életben grafikáival alapozta meg. A tárlat létrejöttéhez kiemelkedő támogatást nyújtott Kováts Kristóf, a művész unokája, aki ritka családi fotókat és eredeti vázlatokat adott át a rendezőknek.
Az Aba-Novák-kiállítás október 16-ig látható; az augusztus 16-i Al di Meola-koncert, az augusztus 17-i ExperiDance-előadás, valamint a 19-i tűzijáték és a Ghymes-koncert közönségét éjszakai tárlatvezetéssel is várják Esztergomban.
Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit. 1937-ben a párizsi világkiállításon és 1940-ben a Velencei Biennálén nagydíjat nyert. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.
interjú az unokával
“1937-ben a párizsi világkiállításon mutatták be a Magyar-francia kapcsolatok 1000 éve című pannóját. Picasso volt a díjzsűri elnöke. Amikor csomagolták ki a 14 óriási, 2-szer 7 méteres táblából álló művet, felkiáltott: Ki ez a barbár zseni?” Interjú az FN-en a festő unokájával, örökösével.
