Idegen helyen különösen veszélyeztetett a kisgyermekek, a várandós édesanyák, az idősek és betegek. Számukra rendkívül fontos, de egészséges utazók számára is ajánlott néhány alapszabályt betartani – tanácsolja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Már előzetesen tájékozódjunk arról, hogy az adott országba beutazáshoz szükséges-e, javasolt-e védőoltás, vagy betegségmegelőző célzattal gyógyszer szedése. Egyéni és meghatározott úticélra vonatkozó részletes tájékoztatást a háziorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei és az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Oltóközpontja ad.
Fontos a felkészülés
Az élelmiszer vagy víz eredetű megbetegedések általában hasmenéssel, ritkábban hányással, lázzal járnak. A tünetek néhány nap alatt csaknem mindig maguktól rendeződnek, gyógyszert szedni nem szükséges. Hasmenés elleni tüneti szerek és antibiotikum szedése nem indokolt, sőt késleltethetik a gyógyulást.
A jó hortobágyi slambucból – frissen a bográcsból – nem lehet baj (MTI)
Amennyiben a tünetek két-három nap alatt sem múlnak el, a hasmenés gyakori, vagy véres, valamint hányás és/vagy láz kíséri, orvoshoz kell fordulni. Ha ez nem lehetséges, az otthonról hozott, orvos által javasolt gyógyszer jól jöhet, szedését meg kell kezdeni. A gyógyszertárban kapható olyan sókeverék, amely hasmenés esetén vízben feloldva segíti a víz- és ásványi anyag utánpótlását.
A gyomorrontást, ételmérgezést baktériumok, vírusok okozzák. Ezek az ételre és szervezetünkbe szennyezett kézzel is bekerülhetnek, amit alapos kézmosással megelőzhetünk. Az utazócsomagba mindig kerüljön szappan, vagy kéztörlő, kézfertőtlenítő kendő. Étkezés előtt mossunk kezet és csak tiszta kézzel nyúljunk ételhez, vagy szalvétával fogjuk meg. Rossz higiénés körülmények között az evőeszközt is át kell törölni, az étel tányérral érintkező alsó rétegét ilyenkor ne fogyasszuk el.
Fertőző víz és üdítősdoboz
Utazás előtt tájékozódjunk az úti cél higiénés viszonyairól, és arról, iható-e a csapvíz. Ha a csapvíz nem biztonságos, még fogmosásra sem szabad használni. Soha ne igyunk utcai csapból, szökőkút vizéből, vigyünk magunkkal vízforralót, vagy vízfertőtlenítésre alkalmas szert. A palackozott italok általában biztonságosak, de csak akkor fogyasszuk el, ha az üveget előttünk bontják ki.
Gondoljunk azonban arra is, hogy a dobozos italok szánkhoz érintett fedele szennyezett, fertőzött lehet. Ne kérjünk, ne fogadjunk el jeget az italba. A gyomorrontást, ételmérgezést okozó baktériumok, vírusok ugyanis a vízben és a jégkockán is jelen lehetnek.
Legyünk óvatosak az ivókutakkal (MTI)
A hő lehet a megmentőnk
Igyekezzünk frissen készült, még forró ételt fogyasztani, ez gyakorlatilag még akkor is biztonságos, ha utcai árusnál vesszük. A több órán át langyosan tárolt, előre elkészített ételek ugyanis veszélyesek lehetnek. A legyek által „látogatott”, nem tiszta edényben tálalt ételt ne fogadjuk el – áll az élelmiszer-biztonsági hivatal tájékoztatójában.
A gyümölcsöt tiszta késsel hámozzuk meg, ha ez nem lehetséges, inkább mondjunk le róla: a zöldségekre, gyümölcsökre vonatkozó alapszabály: „hámozd meg, főzd meg, vagy hagyd ott”! Veszélyesek lehetnek a saláták, előre szeletelt gyümölcsök, utcán árult gyümölcslevek is.
Ne fogyasszunk nyers, vagy alig hőkezelt tojást tartalmazó ételt – majonézes termékek, egyes mártások, desszertek. A főtt tojás biztonságos, de a tojásrántotta fogyasztása kockázatos lehet. Nyers kagylót semmiképp ne együnk, és vigyázzunk: egyes halak, kagylók még sülve is mérgezőek lehetnek. A hal- és kagylófajták fogyaszthatóságát illetően érdemes a helyi lakosoktól tájékozódni. Kerülendő még az ismeretlen eredetű jégkrém, fagylalt, valamint a pasztőrözetlen tej és tejtermékek.
Só, cukor és víz – hányásra, hasmenésre
A gyomor-bélrendszeri fertőzést okozó baktériumokat, vírusokat, egyéb mikrobákat a sütés, főzés, forralás gyakorlatilag elpusztítja, ezért biztonságosnak tekinthető minden frissen készült, forrón tálalt étel. A későbbi langyos tárolás során azonban a mikrobák felszaporodnak, így a több óráig szobahőmérsékleten tárolt készételek jelentik a legnagyobb veszélyt. Gyakran találhatók kórokozók pasztőrözetlen tejben, zöldségeken, gyümölcsökön, salátákon, fagylaltban is.
A Legfontosabb már az első tünetek megjelenésétől kezdve a folyamatos folyadék- és sópótlás. A tiszta víz fogyasztásánál hatékonyabb, jobban felszívódik, egyben az elvesztett anyagokat is pótolja szükség esetén a következő recept alapján könnyen elkészíthető oldat: egy kávéskanál sót és hat kávéskanál cukrot tegyünk egy liter vízbe, majd minden hasmenés, hányás után lassan igyunk meg belőle 1-2 decilitert, két év alatti gyermeknek fél-egy deciliter ajánlott.
Hasmenéskor a felerősödött bélmozgások miatt a szervezet víz-kiválasztása fokozódik, és a bél vízvisszatartó zavara révén az ásványi anyagok a híg széklettel kiürülnek a szervezetből. Az elektrolit-háztartás egyensúlyának visszaállítása érdekében pótolni kell a folyadékot és az ásványi anyagokat egyaránt.
