Könnyű eltévedni manapság az adatok tengerében, ha a világhálón szörfözünk. Sokszor azt sem árt tudni, hogy melyik keresőrendszert használjuk, hiszen rengeteg ingyenes lehetőség várja a felhasználókat. Az általános keresők – Google, Yahoo, Live Search – hasonló elven működnek, és megközelítőleg ugyanazon találatokat adják ki.
A klasszikus keresők működésének alapja, hogy web-robotokkal bejárják az oldalakat az interneten, a talált tartalmakat elemzik, indexelik, adatbázisba rendezik, majd kereső szolgáltatást nyújtanak – mondja Tarcsi Ádám az ELTE Informatikai Karának tanársegédje a kereső rendszerek szakértője. Ahhoz, hogy a web-robotok ránk találjanak szükséges, hogy legyenek az oldalunkra mutató linkek. A találati listában elfoglalt hely pedig már függ az oldal népszerűségétől, azaz az oldalra mutató hivatkozások értékétől is.
Szemantika – csak a lényeget
Teljesen új módon válaszolja meg a netezők kérdéseit egy új keresőoldal a Wolfram Alpha. Nem más honlapokra irányítja a látogatóit, hanem különböző adatbázisokból összegyűjti, és a saját oldalán jeleníti meg azokat az információkat, amikre kíváncsiak lehetünk.
A Microsoftnak is van válasza persze. Múlt hónapban mutatták be a redmondiak Bing névre keresztelt újdonságukat. Ez egy hibrid megoldás, négy kiemelt területen támogatja az eredményesebb döntéshozatalt. A területek: online vásárlás (véleményekkel, tesztekkel), utazások (útvonal és fontos állomásokkal), egészség (Microsoft HealthVault), lokális ipar (véleményekkel és térképekkel).
Persze Google sem arról híres, hogy lemaradna. Már elérhető a Google Squared
nevű új keresőszolgáltatása, amely táblázatban összesíti a különböző
helyeken talált adatokat. Amennyiben például valaki a világ
hullámvasútjaira kíváncsi, akkor a Squared képes a meglelt adatok
alapján rendezni a hullámvasutakat a nagyságuk, a gyorsaságuk és a
hosszuk szerint – írta korábban a Technet.hu
Az általános keresőkön túl vannak az úgynevezett katalógus-jellegű, tematikus adatbázisok is. Ezek többnyire nem automatikusan veszik fel a lapokat. Egy űrlap kitöltésével be kell jelentkezni, melyet egy szerkesztő értékel, akinek döntésétől függ, hogy bekerülünk-e a katalógusba. Az egyéb, nem szöveges tartalomra épülő keresők, ide sorolnám a kép-, videó megosztó portálok saját keresőit, szintén ebbe a kategóriába tartoznak az olyan aggregátor jellegű web-áruházak is, melyek több üzlet termékeit fogják össze. A szakértő hozzáteszi: kevés a megbízható kereső, azok is jellemzően egy-egy speciális témában működnek.
Specializálódás
A fentieken túl persze rengeteg közkedvelt specializált kereső létezik. Például a Wikipedia, amely közösségi alapon szerkesztett lexikon.
Képek, fotók megosztására és keresésére alkalmas a Flickr, a Picasa, a Pixenate, vagy hazai pályán az Indafoto. Ezeken nem csak keresni, hanem szerkeszteni, vágni és javítani is lehet a képeket. A viccesebbek közt ott a myheritage.com, amelyen hozzánk hasonlító hírességeket vonultatja fel.
Videó megosztására, keresésére használhatók a YouTube, a Daazo, a Videoegg, vagy a Videa, amelyeken video riportok, szórakoztató kisfilmek és kultikussá vált humor-videók is vannak, nagy mennyiségben. Ezekre mi magunk is feltölthetünk, bármilyen témakörben.
Léteznek tematikus oktatási, sport, utazási portálok is, úgymint: 5min- itt sok alkategória közül válogathatunk, vagy a Sclipo, ahol netkönyvtártól kezdve fórumig mindent megtalálunk, illetve a Carspace, ahol minden fellelhető, ami autókkal kapcsolatos. Linkgyűjtemények pedig a lap.hu, kurzor.hu, dmoz.org.-on találhatók.
