Az építési-bontási hulladékok feldolgozása terén meglehetősen rosszul áll az ország. Minisztériumi adatok szerint évente 4,2 millió tonna keletkezik az építmények bontásából, amelynek a harmadát hasznosítják újra anyagában, pedig az uniós előírások szerint 2020-ra 70 százalékát kell hasznosítanunk.
A piaci szereplők szerint nem a kapacitásokkal van a gond, hanem az erre vonatkozó szabályozási-minősítési rendszer hiányosságaival, következetlenségeivel, ami azért sajnálatos, mert a válogatott, aprított anyagok többségét kiválóan újra lehet hasznosítani, és adalékanyagként például az útépítéseknél is jól alkalmazhatók lennének. Külföldön széles körben elterjedt az újrahasznosított építőanyagok használata a házépítésektől kezdve az ipari alkalmazásokig.
Magánszemélyként nehéz
A városi tömbrehabilitációk, az irodaház és lakópark építések és az ipari parkok fejlesztése ugrásszerűen megemelte az egyébként is folyamatosan növekvő építési hulladékmennyiséget, amit lassan már nincs hová tenni, mert betelnek az erre a célra épített lerakók, idén nyáron pedig jó néhányat be is kell zárni, mert nem felelnek meg az uniós elvárásoknak.
Magánszemélyeknek közvetítő beiktatása nélkül (pl. konténeres szállító) nagyon korlátozottak a lehetőségei az építési hulladék legális elhelyezésére. Budapesten például még egy hónapig fogadja a sittet az Orgoványi úti lerakó, de várható bezárása miatt júliustól teljesen bizonytalanná válik a fővárosi helyzet. Komoly terhet ró a környezetre az építési hulladékok nagyarányú illegális lerakása is.
Azért marad egy-két dolog, amit megtehetünk, hogy csökkenjen az építkezéskor keletkező hulladékunk mennyisége. A munkák megkezdéséhez az építési engedélyt az önkormányzat adja ki, de csak azzal a feltétellel, ha készül egy előzetes számítás arról, hogy mennyi hulladék várható. A hulladék elszállításakor sem mindegy, hogy melyik konténeres szállítót bízzuk meg a feladattal: hivatalosan a szállítónak igazolást kell kiállítania arról, hogy hová viszi a sittet, melyik lerakó fogadja be. Ezt a dokumentumot az önkormányzat a ház vagy a lakás tulajdonosán kéri számon.
Bontsunk óvatosan!
Gondoskodjunk arról, hogy a bontáskor, átépítéskor keletkező hulladékot fajtánként külön válogassák, amit azután a hulladékhasznosítóknál le lehet adni. Gyűjtsük külön a fémet, a műanyagot, a papírhulladékot és az üveget. Különösen ügyeljünk arra, hogy a veszélyes hulladékokat külön, elszigetelten tároljuk. Ide tartoznak a festékek, lakkok, oldószerek, a bitumenes anyagok és a még mindig több helyen előforduló azbeszt. Ha ezek összekeverednek a többi hulladékkal, akkor azok is értékesíthetetlenné válnak.
A mostani nehéz gazdasági körülmények között egyre jelentősebb piaca van a bontott anyagoknak. Az épségben bontott nyílászárókat, gerendákat, cserepeket, faanyagot, erkélyrácsokat és egyéb szerelvényeket apróhirdetésekben vagy az online aukciós felületeken meg lehet hirdetni eladásra vagy elszállításra. Az alapozást megelőző földmunkák során keletkező termőföldet (ha nem szennyezett) felhasználhatjuk mi magunk is a tereprendezéskor, illetve barátoknak, ismerősöknek is felajánlhatjuk a kertjükbe, telkekre. A legnagyobb mennyiségben általában beton-, és téglatörmelék keletkezik, amit jelenleg konténeres szállítóval tudunk csak a fentiek szerint elvitetni.
Csak ötletesen!
Még ennél is tovább léphetünk. Egyre nagyobb a kreatív újrahasznosítás divatja, a bontott – különösen a címeres – téglákkal kapcsolatban kialakult gyűjtési szenvedély ennek egyik megnyilvánulása, de számos más rusztikus és ötletes megoldással rukkolhatunk elő. A bontott téglák faldekorációként is megállják a helyüket, de használhatók kerti járda kialakítására. A megmaradt sóderkupac kavicsaiból, esetleg néhány betontömbből készíthetünk mutatós sziklakertet. A virágos kert védelmére készíthetünk kis elválasztó kerítést a megmaradt tetőlécekből, vagy cserepekből.
A gerendákból is milliónyi ötletes dolgot lehet készíteni, a kerti pulton, ülőkén, kerti zuhanytartón át a járdaszegélyig. A maradék építőanyagból építtethetünk kemencét, a régi ajtókereteket lugasok vázaként is felhasználhatjuk, a falécekből pedig elkészíthetjük saját komposztkeretünket. A lényeg, hogy fedezzük fel újra az anyagokat, felejtsük el, hogy mit mire kell vagy szokás használni, próbáljunk meg a sok megmaradt értékes anyagnak új értelmet adni!
