Újra tarol az írók bibliája

Újra az élre az tört az Írók boltja népszerűségi listáján a januári aranyérmes Egri Lajos-alapmű, A drámaírás művészete. Az eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült kézikönyv a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól Berlinig. A magyar származású, de Amerikában tanító Egri Lajos ezzel a korszakos művével – Arisztotelész Poétikájára építve, és azzal több ponton vitába is szállva – kitörölhetetlen nyomot hagyott a nemzetközi filmírásban.

A márciusi második helyezett Bitó László negyedik bibliai témájú regénye, az Áldott vagy, Káin. A szerző szerint az évezredeken át bennünk élő mesét nem lehet egyszerűen semmisnek nyilvánítani, csak helyettesíteni lehet egy – Heller Ágnes szavaival – „ellenmesével”.

November végén jelent meg Kinek észak, kinek dél címmel a Vajdaságból Budapestre költözött Balázs Attila 12. kötete, amely a márciusi bronzérmes lett. A vaskos mű nem hagyományos regény, nem is történelemkönyv, egyszerre mindkettő, főhőse pedig egy város, jelesül Újvidék és egy vele szemben trónoló, csodálatos vár, Pétervárad, valamint az itt élő nemzetek több évszázados múltja.

Néhány nap alatt került fel a TOP 10-be Feldmár András tavalyi előadásainak gyűjteménye, továbbra is tartja magát a középmezőnyben a világhírű posztmodern művészettörténész, W.J.T. Mitchell válogatott tanulmányainak magyar kiadása is. A listán található még két kortárs magyar író, Péterfy Gergely és Dragomán György, pontosabban előbbinek a Halál Budán, az utóbbinak a Fehér király című regénye.

A TOP 10-et a világhírű magyar származású fotós Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárja, Romano Rácz Sándor szociológiai tanulmánykötete, a Cigánysor, és Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus című dokumentumregénye zárja.