Élet-Stílus

Adócsalás buktatta meg a klánt

admin
admin

2009. 03. 08. 08:00

Heccnek indultak a fehér csuklyába, lepedőbe öltözött fajgyűlölők akciói a polgárháború utáni Egyesült Államokban. A módszer azonban eldurvult, beszállt a pénz és a politika, fénykorára a Ku-Klux-Klan ötmillió tagot számláló, befolyásos szervezetté nőtte ki magát. A hadsereg, a törvényhozás és az adóhatóság többször pontot tett a klán történetének a végére, Obama megválasztása azonban új erőt lehelt az amerikai szélsőjobba.

Korábbi cikkünkben rámutattunk a Ku-Klux-Klan módszereinek és az utóbbi idők romák elleni támadásainak hasonlóságra. De mi is a Ku-Klux-Klan? Hogyan jött létre és miként működött? Konok Péter történésszel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgettünk.

Igencsak ironikus módon, egy lengyel bevándorlóról elnevezett amerikai városban, Pulaskyban alapította meg a Ku-Klux-Klánt hat fiatal polgárháborús veterán 1865 karácsonyán. A vesztes háború, a gazdasági kilátástalanság hozta össze a társaságot, egyfajta legényegylet, titkos társaság megalapítása volt a céljuk. A feketék elleni akciókat eleinte heccnek szánták: fehér, vérfoltos leplet húzva magukra a déli katona szellemeként ijesztgették a babonás feketéket – kezdi a klán bemutatását az FN.hu-nak Konok Péter.

Ku-Klux-Klan-tagok 1871-ben (wikipedia.com)

Ku-Klux-Klan-tagok 1871-ben (wikipedia.com)

Északon nem vették komolyan

A már említett polgárháborús vereség és a megélhetési nehézségek miatt frusztrált déli társadalomban a „mozgalom” hamar önjáróvá vált és eldurvult: 1866-ban lángra lobbant az első ház, 1868-69-ben a déli államokat elöntötte az erőszak. Az embereknek bűnbak kellett, amit könnyen meg is találtak a feketékben. Számtalan, egymástól független csoport működött, a közös bennük a fehér kámzsa volt.

A Ku-Klux-Klan nevének eredetéről több magyarázat is létezik. Az egyik legelterjedtebb, hogy a kör jelentésű görög küklosz szó elferdült formája, de más megfejtés szerint például a puska felhúzásakor vagy a pálinkás butykos alapos meghúzásakor hallható hangot utánozza. A tagság a városi kispolgárság tehetősebb rétegéből került ki, a fehér lepel a helyi boltos, a leszerelt katona, a meg nem értett prédikátor, a kocsmai verekedő arcát rejtette. A támadók jellemzően a település szélén álló házakat nézték ki maguknak, amit felgyújtottak, majd a menekülőket megverték, meglincselték vagy lelőtték.

konok Péter

Konok Péter történész, a Politikatörténeti Intézet munkatársa. Szakterülete a XX. századi radikalista mozgalmak története, magyar és nemzetközi munkásmozgalom-történet, szovjetológia.

Az USA déli államaiban óriási, a fehér lakosság körében 70-80 százalékos volt a klán támogatottsága, míg északon épp ellenkezőleg. Sőt, a „jenkik” még gúnyt is űztek a társaságból a fejükre húzott fehér párnahuzat miatt: két sarka úgy állt a fejükön, mint a „kiscica füle” – jegyzi meg a történész. 1867-ben N. B. Forrest, egykori déli tábornok megpróbálta centralizált, paramilitáris szervezetbe összefogni az országszerte működő csoportokat, de nem járt sikerrel – a klán tagsága nem az az „egyszerre menetelő” típus volt.

A vérvád élesztette újra

Idővel háttérbe szorult az ideológia, az erőszak elharapózott: a feketék mellett célponttá váltak az érdekeikért kiálló, úgynevezett „niggernyalók” és zsidók is, elszaporodtak a vagyon elleni támadások, bankrablások. Ezekben valós klántagok is részt vettek, de a különböző bűnözői csoportok is hamar rájöttek, hogy fehér csuklyával könnyen megzavarhatják a rendőrséget. A kormány 1871-ben meghozta az úgynevezett Klán-törvényt, és a hadsereg bevetésével felszámolta a Ku-Klux-Klant. Becslések szerint ekkor mintegy ötezer tagja volt.

Filmből kölcsönzött külsőségek (wikipedia.com)

Filmből kölcsönzött külsőségek (wikipedia.com)

1915-ben Leo Frank, zsidó származású gyárost megvádolták egy 13 éves munkáslány meggyilkolásával. Először halálra ítélték, de másodfokon ezt életfogytiglanra mérsékelték. Feltámadt a történelemből már ismert „vérvád”, egy veterán Ku-Klux-Klan-tagok vezette csoport elrabolta Frankot a börtönből és meggyilkolta – később Frank ártatlansága egyértelműen bebizonyosodtt. Az akció mögött többek között Georgia állam korábbi kormányzója, egy demokrata szenátor fia, több neves ügyvéd, gyártulajdonos állt.

Ezzel több mint négy évtized szünet után, 1915-ben újra feléledt a klán, és a háborús fenyegetés jelentette társadalmi és gazdasági bizonytalanság talaján viszonylag rövid idő alatt kiterjedt, befolyásos szervezetté erősödött.

A belviszályokba buktak bele

vérvád

Azokat a zsidók ellen emelt vádakat nevezik így, amelyek szerint keresztény gyerekeket gyilkolnak meg rituális célokra. Gyökere az ókori emberáldozatokban keresendő, amikor jóslásra, kuruzslásra használták az embervért. Zsidók által elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban a történelem során többször és több helyen felmerült a vérvád. A Biblia Ábrahámtól kezdődően megtiltotta az emberáldozatot, helyette állatáldozatot írt elő a zsidóság számára.

A díszletet az első filmeposz, D. W. Griffith: Egy nemzet születése című némafilmje adta: az Amerika hőskora alcímet viselő alkotás a történelem részeként mutatta be a pozitív értékekért harcoló Ku-Klux-Klant. Griffith hatásnövelő eszközként „adta rájuk” a hegyes végű, fehér csuklyát, itt jelent meg – minden történelmi alapot nélkülözve – a keresztégetés is, és az ő képzelete csinált a klánból a szabadkőművesség mintájára működő titkos testvériséget. Az élet aztán lemásolta a filmet, megszülettek a titkos és misztikus szertartások, amelyek főként a kelta mitológiából és a Grál-mondakörből táplálkoztak. Keresztet égettek, emberi koponya mellett tettek esküt, a vezető tisztségviselőket Nagy Sárkánynak, Hidrának, Boszorkánymesternek címezték – mondja Konok Péter.

Ezzel együtt megszűnt az első időszak széttagoltsága, a háttérből vezető politikusok, nagytőkések irányították a klánt saját céljaik érdekében. A fénykorában, 1925-28-ban mintegy ötmillió tagból álló, milliós költségvetésből „gazdálkodó” szervezet valójában maffia volt, üzletről és nem ideológiáról szólt. A csuklyások bérgyilkosságokat követtek el, megbízóik politikai és üzleti riválisait tették el az útból, de a legfőbb feladatuk a szakszervezeti mozgalmak szétzúzása, vezetőinek likvidálása volt.

Leo Frank meglincselése (wikipedia.com)

Leo Frank meglincselése (wikipedia.com)

Ahogy gyűlt a pénz és nőtt a hatalom, úgy erősödtek a hatalmi harcok is a klánon belül, dagadtak a botrányok a szervezet körül. Végül adócsaláson „buktak le”, az amerikai adóhatóság 1944-ben elkobozta a Ku-Klux-Klan vagyonát – történetük ezzel hivatalosan véget ért.

Újjáéled?

Az 1960-as évek közepétől azonban több, egymástól független szervezet alakult különböző néven, de fehér csuklyával, a korábbiakkal megegyező háttérrel, ideológiával és módszerekkel. Akcióik főként a fekete polgárjogi mozgalom ellen irányultak, de ellenségnek kiáltották ki a katolikusokat – a klán tagsága minden korszakban angolszász protestánsokból állt –, abortuszklinikákat támadtak meg, célba vettek jóformán mindenkit, aki ellenük emelt szót, akinek a tevékenységét „károsnak” ítélték.

1968-tól a mozgalom kifulladt, és csak napjainkban, az első színes bőrű amerikai elnök megválasztásával érzékelhető egy „újabb hullám”. Obama színre lépésével megtízszereződött a szélsőjobboldali csoportok száma, de tevékenységük ma még a kukagyújtogatásban és a falfirkálásban ki is merül.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.