Azonos elkövetők állhatnak az elmúlt időszak romaellenes támadásai mögött, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) összesen hét ilyen esetet vizsgál összevonva is. A támadások során négy ember halt meg, négyen súlyosan megsérültek. A helyszíneken több fegyvert váltva használtak, és – bár két-három, a vadászfegyverek használatában jártas emberből álló körről van szó – az egyes támadásokat feltehetően nem mindig azonos személyek vitték véghez.
További hasonlóság, hogy minden alkalommal a legszélső házat szemelték ki, éjszaka léptek akcióba, miután terepszemlét tartottak. Minden esetben feltűnik egy terepjáró is – nyilatkozta a napokban Petőfi Attila, az NNI igazgatója.
Tatárszentgyörgy (MTI)
Óvatosan kell fogalmazni
A rendőrség ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mindez csak feltételezés, bizonyítékok még nincsenek. Nagy László Tibor kriminológus szerint a hatóságok közleményeiből és a sajtóban napvilágot látott információk alapján ma még felelőtlenség lenne kizárólagosan rasszista indíttatásból elkövetett sorozatgyilkosságról beszélni. Ilyen egyébként még nem történt, nem tudunk róla, hogy történt volna Magyarországon – a nyilasok rémtettei nem ebbe a kategóriába tartoznak.
Óvatosan kell bánni a kijelentésekkel, mert bár a rendőrség szerint van összefüggés a romákat ért támadások között, de kész tényeket nem lehet felmutatni – mondta az FN.hu-nak az Országos Kriminológiai Intézet munkatársa. Érthető a rendőrség szűkszavúsága is, hiszen felelőtlen kijelentésekkel nem kockáztathatják a nyomozás kimenetelét – és ezt a sokszor ismételt „sablonmondatot” komolyan kell venni.
Gondoljunk például a hazugságvizsgálatra: teljesen más az ember reakciója, ha egy tényt, egy apró részletet már hallott, olvasott valahol, mint hogyha teljesen új a számára. A közvélemény tájékoztatásakor óvatosan kell fogalmazni: egyetlen olyan részlet sem kerülhet nyilvánosságra, amiről feltételezhető, hogy csak az elkövető ismerheti – emeli ki a szakértő.
A klán Amerikában ma is él
Van párhuzam
A nyilvánosságra került tények alapján nem erőltetett a párhuzam a romákat ért támadások és az amerikai Ku-Klux-Klan „első generációjának” tevékenysége között – nyilatkozta lapunknak Konok Péter, a Politikatörténeti Intézet munkatársa. Hasonló a módszer és hasonló a gazdasági háttér, mint a klánt életre hívó polgárháború utáni Egyesült Államokban.
A vesztes harcot követő gazdasági kilátástalanságban a Dél társadalma bűnbakot keresett, és elég könnyen meg is találta a feketékben: öt-hat középosztálybeli fiatal Pulasky városában 1865 karácsonyán megalapította a Ku-Klux-Klánt. Céljuk először az volt, hogy fehér, vérfoltos lepedőbe öltözve, mint a „halott déli katona szelleme” riogassák a babonás feketéket. 1866-ban azonban fellángoltak az első tüzek, 1868-69-re pedig a „mozgalom” önjáróvá vált, az amerikai Délt elborította az erőszak: gyilkosságok, lincselések a klán nevében.
A társadalom elnézte
Az áldozatok a város szélén lakó feketék voltak, és az „utca végén álló ház” volt mindig a legvédtelenebb – és nem utolsó sorban innen volt a legkönnyebb felszívódni az arcukat rejtegető gyilkosoknak. A módszer legtöbbször az volt, hogy a kiszemelt házat felgyújtották, a menekülőket pedig megverték vagy megölték.
Rájuk gyújtották a házat, a menekülő apát és az 5 éves kisfiút lelőtték (MTI)
A Ku-Klux-Klan társadalmi hátterét ebben az első időszakban – 1871-ben a klánt felszámolták – a tehetősebb kispolgárság volt. Fehér párnahuzatot húzott a fejére a városi boltos, a meg nem értett prédikátor, a földbirtokos középső fia, elkeseredett egykori katona, egyszóval mindenki, aki elég tehetős volt ahhoz, hogy ne a megélhetésért küzdjön, viszont nem volt elég pénze, hogy „fölülről szemlélje az eseményeket” – fogalmaz a történész.
A klán támogatottsága ekkor 70-80 százalékos volt a déliek között, az erőszak és a gyilkosságok tényéről az emberek igyekeztek nem tudomást venni: a mi fiaink, nem kell őket komolyan venni – volt a jellemző reakció. A sok hasonlóság ellenére azonban hangsúlyozni kell, hogy az elmúlt időszakban történt romák elleni támadások összefüggéseiről nem tudunk semmi biztosat. A klán ténykedéséről elhangzottak viszont tények.
