Élet-Stílus

Karthago sorsára jut Budapest?

admin
admin

2009. 01. 16. 10:15

Tíz év alatt a főváros egy köbméternyi talajában mintegy 1,5 kilogramm só halmozódik fel a téli síkosságmentesítéseknek köszönhetően. A közterület-fenntartónak ez így gazdaságos, a Főkert és a zöldek szerint azonban számtalan más megoldás létezik. A zöldtárca nem tilthatja be mindenhol a sózást, de a fák védelmében 2010-től lehetőséget teremt erre az önkormányzatoknak.

Budapest körülbelül félmillió sorfájából a legértékesebbekről, mintegy 27 ezerről a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt. (Főkert) gondoskodik. Ebből évente átlag 400 fát – 1,5 százalékot – csak azért kell kicserélni, mert elsősorban a téli „síkosságmentesítéstől”, azaz a mértéktelen sózástól elpusztult – mondta el a FigyelőNetnek Kocsis László, a Főkert vezérigazgatója.

Több tízmilliós a kár

Egy fa újratelepítése, ami nagyban függ a helyszíntől, a fa fajától, korától és méretétől 50-200 ezer forintba kerül, amiben benne van az elhalt növény kivétele, a földcsere, a szállítás, a munkadíj és az új fa ára, esetenként a burkolat helyreállítása, favédelmi berendezés kihelyezése.

Hatásos, de sok kárt okoz (MTI)

Hatásos, de sok kárt okoz (MTI)

Ez csak a Főkert kezelésében álló területen évi 20-80 millió forintba kerül a fővárosnak. A Főkert adatait nem alkalmazhatjuk egész Budapestre, az arányok miatt azonban érdemes egy kicsit számolni. Ha tehát a fák 1,5 százalékát kell évről évre kicserélni, ez a budapesti 500 ezres állományra alkalmazva 7500 fa, ami 50-200 ezer forintos áron számolva évi 375 millió–1,5 milliárd forintot jelent. Kocsis László szerint azonban ezeket az adatokat nem lehet általánosítani – a nagyobb parkokban, a kertvárosi részeken ugyanis a növények védve vannak a sótól –, de városszerte így is több ezer fát pusztítunk el a rosszul értelmezett síkosságmentesítéssel.

Domesztosszal is locsolhatnánk

A cég felmérései szerint 10 év sózás után köbméterenként átlagosan 1,5 kilogramm só halmozódik fel az út menti fák alatti földben, ami éppen elég arra, hogy az ókori Karthago sorsára juttassa Budapestet. A tonnaszámra kiszórt konyhasó élőlényeket pusztító hatását nem kell hosszasan ecsetelni – utal a hajdani kémiaórákra a vezérigazgató. A só a földben nátrium és klorid ionokra bomlik, amiből a nátrium szikesedést okoz, levegőtlenné teszi a talajt. Itt elég a szikes puszták egyhangú élővilágára gondolni.

A klór, keveredve a talajba szivárgó vízzel gyakorlatilag úgy hat, mintha Domestosszal locsolnánk a növényeket. A klór sejtméreg, minden élőlényt elpusztít a talajban, és szétroncsolja a fák gyökérzetét is. Az elhalt gyökerek nem tudnak vizet pumpálni a növénybe, először az ágak, ágrészek, majd az egész korona elszárad. A legszembetűnőbb a pusztulás nyáron, amikor a fának a fokozott párologtatáshoz fokozott vízfelvételre lenne szüksége.

A lustaság a gond

A megoldás a hozzáállás megváltoztatásában van: nem a jeget kell megolvasztani, hanem a síkosságot kell megszüntetni azzal, hogy megnöveljük a surlódási együtthatást – véli Kocsis László. Ezt tökéletesen el lehet érni homok, fűrészpor, vagy különböző kőzúzalékok használatával, és nem is kell a járda teljes szélességében alkalmazni. Nem is beszélve arról, hogy míg a sót csak egyszer lehet kiszórni, a kőörleményeket a fagy elmúltával össze kell söpörni, és újból felhasználni.

A só a növényzeten kívül rongálja az útburkolatot, kikezdi a cipőt, a kutyák lábát, az autók alvázát. Nyugat-Európában például csak a tükörjég ellen, utolsó lehetőségként vetik be a konyhasót. A Főkert vezetője úgy véli, hogy a szűklátókörűség és a lustaság okozza, hogy Budapesten egy frissen ültetett fa legfeljebb 30 évig él. A város 80-100 éves, ma már védett fasorai bizonyítják, hogy régebben is volt más megoldás, ma pedig még több lehetőség áll rendelkezésünkre a konyhasó kiváltására.

Felújítják a fasort az Andrássy úton (MTI)

Felújítják a fasort az Andrássy úton (MTI)

FKF: olcsó és hatékony

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) anyagi okokkal magyarázza, hogy továbbra is só és homok keverékével síkosságmentesítik Budapest útjait. A járdákat ellenben, amelyek tíz százaléka tartozik a felügyeletük alá, valamint a hidakat, felüljárókat és egyes védett fasorok körzetét immár két éve alternatív anyagokkal, calcium-cloriddal, zeolittal, útkálival szórják – mondta el lapunknak Horti Zsófia, az FKF szóvivője.

Más zöldterületek közelében környezetvédelmi megfontolásból a cég korlátozza a kiszórt só mennyiségét. A közterület-fenntartó szerint a só jelenleg a legolcsóbb és leghatékonyabb anyag, és egyes esetekben, mint a szerdai és csütörtöki ónos esőben az egyetlen hatásos védekezési eszköz.

Van más megoldás

Környezetvédelmi szempontból minden szóba jöhető síkosságmentesítő eszköz jobb a sónál – véli Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi tanácsadója. Sót egyedül ott lenne szabad használni, ahol nincs a közelben növényzet és a csatornahálózat is megfelelő, de a korrózió gyorsításával még ilyen helyeken is káros lehet. Lenkei szerint nem igaz, hogy az ónos eső ellen egyedül a só nyújt védelmet, példaként a műtrágyaként használt ammónium nitrátot, vagy a transheat elnevezésű magyar találmányt említi.

Ez utóbbinak nagy előnye, hogy tömény formában -28 Celsius-fokig olvasztja a jeget, de nagymértékű hígítás után is nulla fok alatt tartja a víz fagyáspontját – természetesen sűrűségével arányos mértékben. Ez a tulajdonsága válasz az ónos eső problémájára, ahol a csapadék még vízként érkezik a talajra, és felhígítja a védekezésül kiszórt anyagot. A leginkább környezetbarát eljárás a fűrészpor, ami a tél elmúltával félresöpörve természetes úton lebomlik. Lenkei Péter is egyetért abban, hogy sok esetben elég a síkosságot megszüntetni, ahelyett hogy a jeget olvasztjuk fel.

Korlátozni fogják?

Minden időjárási esemény, csapadéktípus és földrajzi helyzet más-más csúszásgátlási megoldásokat kíván, ezért központilag nem lehet betiltani a sózást, nem lehet megszabni a síkosításmentesítés módját. A kabinet a fák védelméről szóló kormányrendeletben az önkormányzatok hatáskörébe utalta, hogy 2010-re – hangsúlyozottan a fák védelme szempontjából – hol és milyen anyagok használatára kötelezi az érintetteket a só kiváltására – mondta el lapunknak Hasznos Gábor, a zöldtárca környezeti kármentesítési osztályának vezetője.

Az utak sózása egyébként a városi növényzet kipusztításánál komolyabb kárt is okoz. A csapadék előbb vagy utóbb a természetes vizekbe, és a talajvízbe mossa a sót, amivel végső soron saját ivóvízbázisunkat veszélyeztetjük.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.