Az évek óta fontolgatott beruházási terv ellen hosszú ideje erőteljesen tiltakoznak a környezetvédő csoportok és a helyi lakosság. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet épp a héten jelentette be, hogy a bővítés számára kijelölt földterületből felvásárolt egy futballpályányit. A csoport arra készül, hogy a földdarabot ezernyi kisebb parcellára osztja, és azokat eladja a tiltakozáshoz csatlakozó magánszemélyeknek.
Ez azt jelenti, hogy a legnagyobb brit repülőtér-üzemeltető cégnek, a Heathrow-t is birtokló BAA-nek – amely rövid ideig a Budapest Airport tulajdonosa is volt – minden “földbirtokossal” külön kell tárgyalnia, ami a végtelenségig elhúzhatja a folyamatot.
A várható tiltakozások, jogi ellenlépések és hosszadalmas engedélyezési eljárások miatt az új pálya és a hozzákapcsolódó új, hatodik terminál legkorábban 2019-re készülhet el, 9 milliárd fontos beruházással.
A jelenlegi két kifutópálya 98 százalékos kihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag kapacitástartalékok nélkül, és emiatt bármilyen fennakadás utóhatása akár napokig tarthat késések, járattörlések formájában.
A repülőtér jelenleg évente félmillió járatot fogad és indít. Az új kifutópályával a tervek szerint 700 ezer fölé lehetne emelni az éves járatszámot, különösen abban az esetben, ha megépül hozzá a hatodik terminál is. Az éves utasforgalom hozzávetőleg 67 millió fő; ez tíz százalékkal több Nagy-Britannia teljes lakosságánál.
Az üzleti élet képviselői támogatják a bővítést, azzal az érvvel, hogy a Londonnal rivalizáló európai pénzügyi központok – Párizs, Amszterdam, Frankfurt – fő repülőterein négy vagy ennél is több kifutópálya működik, és Heathrow jelenlegi szűkös kapacitása miatt a londoni City versenyhátrányba kerülhet.
Londont összesen öt nagy nemzetközi repülőtér szolgálja ki, de Heathrow az egyetlen, amely a főváros közvetlen közelében fekszik, és innen indul a legtöbb transzatlanti és távol-keleti járat.
