Farkas István vegyészmérnök, 14 éve dolgozik a környezetvédelmi civil szférában, a Magyar Természetvédők Szövetségének 2002-től ügyvezető elnöke. A kémiai tudományokban Ph.D. fokot szerzett vegyészmérnök több más társadalmi funkciót is ellát, például az Országos Környezetvédelmi Tanács elnökhelyettese és a Föld Barátai Európa elnöke.
Mi volt ön szerint a 2008-as év környezetvédelmi szempontból legjelentősebb eseménye?
Farkas István, az MTVSZ ügyvezető elnöke
A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia (NÉS) egyhangú elfogadása a Parlamentben. Nemzetközileg pedig, hogy Franciaország Sarkozy megválasztása után GMO-ellenes álláspontra váltott, amelynek EU szinten is pozitív hatása lett.
És ugyanez negatív előjellel?
A természetvédelmi szempontból veszélyes erdőtörvény-tervezet beterjesztése a magyar Országgyűlés elé, és a bosszantóan gyenge EU-klímacsomag.
Mi az, ami elmaradt ebben az évben, pedig fontos/sürgős intézkedés lett volna itthon és nemzetközi szinten?
Itthon az EU strukturális alapok programjainak fenntarthatósági felülvizsgálata, a NÉS-sel összhangban lévő energiapolitika és egyéb szektorpolitikák kialakítása. Ezen túl egy olyan átfogó gazdasági eszköz (például adó, kvótarendszer) kimunkálása, amely anyag- és energiatakarékosságra kényszeríti a magyar gazdaságot és társadalmat. Nem halogatható tovább a szemléletváltás az agrár- és vidékfejlesztési politikában, ami a természetbarát gazdálkodás és a helyi gazdaságok előtérbe helyezését jelenti.
Nemzetközi szinten a „fejlett” világnak lépéseket kell tennie a nem fenntartható termelési és fogyasztási mintázatok átalakítására. Az EU határozott vállalása a klímavédelem terén: 30-40 százalékos üvegházgáz-kibocsátás csökkentése 2020-ra, és az európai energiafelhasználás-csökkentés megkezdése. A bioüzemanyag-felhasználás növekedésének megállítása, mind EU, mind globális szinten.
Milyennek ítéli a hivatalos magyar zöldpolitikát, és mit vár tőle a közeljövőben?
zöldhullám
Olvassa a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogját a FigyelőNeten!
A magyar környezetvédelmi politika sodródó és alárendelt szerepet játszik a gazdasági erőcsoportok érdekeivel szemben (agrár és ipari). Néhány látványos ügyet felkarol (német hulladék, Rába-szennyezés), de összességében kicsi az érdekérvényesítő-képessége. Ezzel együtt látjuk, hogy a környezetvédelmi állami szervek vezetői, munkatársai alapvetően jó szándékúak és többnyire törekszenek a helyes megoldásokra. Kedvező jel, hogy megalakult a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsa, amely kiinduló pontja lehet egy olyan széles társadalmi egyesség kialakításának, amely összhangba hozza a gazdasági rendszert a környezeti és társadalmi érdekekkel.
Vállalkoznának a felkészültségük összemérésére a többi szervezettel egy környezeti vetélkedőben?
Igen.
Jelölje tízes skálán, hogy mely környezeti tényező védelmében mennyire érzik magukat hivatottnak (Föld – víz – levegő – bioszféra).
A Magyar Természetvédők Szövetsége összefüggéseiben szeretné látni és láttatni a környezeti, társadalmi problémákat. Amint kiemelünk egy környezeti elemet és „védeni” kezdjük, a terhelést átvisszük egy másik elemre, és a legtöbb esetben többet vesztünk összességében, mint nyerünk. Például klímavédelem címén komoly társadalmi problémákat okozunk a bioüzemanyagok használatával vagy az atomenergia erőltetésével.
Az MTVSZ célja a természet egészének védelme, amelynek integráns része az ember. Tehát nem választunk a környezeti elemek közül, fellépéseinket úgy tervezzük, hogy integrált válaszokat adjanak akkor is, ha specifikus problémákkal foglalkozunk.
Az akciónak vagy a „politikus viselkedésnek” van több értelme?
Mi arra törekszünk, hogy szakmailag és társadalmilag megalapozott válaszokat fogalmazzunk meg a környezeti problémákra. A javaslataink reálisak – ezzel szemben a jelen társadalmi és gazdasági rendszer irreális: gondoljunk csak a több földnyi erőforrás-felhasználásra, a klímaproblémára és a pénzügyi válságra. Javaslataink ezért tartalmilag radikálisnak tűnhetnek azoknak, akik nem ébredtek fel abból az álomból, amelyet a gazdaságkor rájuk bocsátott.
A radikálisa tartalmi megközelítésünk ellenére ódzkodunk a szenzációhajhászástól, az üres médiaakcióktól. Békés és barátságos akcióinkkal, amelyeket jellemzően az egész országban szervezünk, azt mutatjuk meg, hogy széles társadalmi igény van a szakmailag megalapozott javaslataink mögött.
Mi volt az MTVSZ legsikeresebb vállalkozása 2008-ban?
A Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia úgy alakult – úgy gondoljuk részben a mi szakértői javaslataink és társadalmi akcióink nyomán is -, hogy gyökeres stratégiai válaszokat fogalmaz meg az éghajlatvédelem problémájára. Ezzel együtt az igazi teszt a végrehajtás lesz, ami még várat magára.
Mi lesz a fő csapásirány jövőre?
2009-ben széles társadalmi kampányt folytatunk azért, hogy megszülessen egy törvény a klímavédelemről, amely hatásosan csökkenti a magyar gazdaság és társadalom energiafelhasználását. Ezzel nemcsak a környezetnek tennénk jót, hanem a gazdaságunkat is előrelendítenénk.
Határozottan kiállunk a környezetbarát mezőgazdasági termelés térnyerése érdekében. Elutasítjuk a biomassza esztelen túlhasználatát, amely ökológiai rendszereink stabilitását, a népesség elegendő minőségi élelemhez jutását is veszélyezteti. Megkezdjük egy zöld szervezeti hálózat kialakítását a magyar régiókban, amely az EU-fejlesztések, beruházások hatásait figyeli és környezeti szempontból próbálja pozitívan maximálni a hatásaikat.
Ön szerint mennyire tudják befolyásolni a hivatalos zöldpolitikát a hazai környezetvédő szervezetek.
A hazai környezetvédő szervezetek fontos szakmai partnerei a minisztériumoknak, önkormányzatoknak. Mégis sokszor csak gyenge hatást tudnak gyakorolni az állami döntésekre, mivel a környezetvédelem sokadik a döntéshozói prioritások között. A lakosság alapvetően kedveli a környezet- és természetvédő szervezeteket, de kevés az olyan polgár, aki pénzügyileg vagy tevékenységgel aktívan támogatja a civileket. Csak akkor lesz előrelépés, ha a polgárok erőteljesen kifejezik, hogy fontos nekik a jelenlegi és jövő nemzedékek egészsége és a természet védelme.
A Political Capital és a Green Capital közös jelentése szerint a bioüzemanyagok előtt komoly jövő áll, és az elsőgenerációs bioüzemanyagban Magyarországnak komoly lehetőségei rejlenek. Ön mit gondol erről?
Szomorúan látom, hogy még van aki hisz ebben. Ha hagyjuk, hogy nőjön az energia és benne az üzemanyag felhasználása, akkor bármilyen alternatív üzemanyag beállítása csak ideig óráig segít. A teljes felhasználáshoz képesti néhány százalék bioüzemanyag-felhasználás előnye hipp-hopp eltűnik. Emellett a bioüzemanyagok termelése és felhasználása jelentős külső környezeti és gazdasági hatásokkal jár, amely erősen megkérdőjelezi a felhasználásukat. A földnek szüksége van a biomasszára a megújuláshoz, nem vehetjük ki ezt az anyagot büntetlenül nagy mennyiségben.
Szén-dioxid eltüntető játék(MTVSZ)
A magyarországi gabonatúltermelés valamiféle isten csapása? Nem függ az értelmesnek mondott homo sapiens döntéseitől? Helytelen mezőgazdasági termelésünket nem konzerválni kellene, hanem változtatni egy fenntarthatóbb modell felé. Persze, amikor pénzes agrárlobbik most a bioüzemanyagon akarják megszedni magukat, akkor legyen a talpán a döntéshozó, aki ennek ellenáll.
Az MTVSZ az egyik legkiterjedtebb hazai zöldszervezet. Vannak külföldi kapcsolataik is? Törekszenek külföldi együttműködésekre?
A Magyar Természetvédők Szövetsége tagja a legnagyobb nemzetközi közösségi hálózatnak, a Föld Barátainak, amelynek 77 országban 5000 helyi csoportja van, több mint 2 millió taggal. A Föld Barátai kampányai a helyi emberek, közösségek hangját képviselik a nemzeti, európai és globális szinten. Emellett több más környezetvédő hálózatnak is tagjai vagyunk, mint a Világ Természetvédelmi Unió (IUCN), az Európai Környezetvédelmi Iroda vagy a Bankfigyelő.
Létezik bármilyen, akár hallgatólagos megállapodás a zöldszervezetek között a szakterületek megosztásáról?
Az egyes környezet- és természetvédő szervezetek értelemszerűen nem a problémák összességével foglalkoznak, mivel korlátozottak a kapacitásaik. Az egyes témákon sok esetben 3-4 országos szervezet is dolgozik, amelyek együttműködnek a környezetpolitikai célok eléréséért.
interjúk a zöldek vezetőivel
Hat magyar zöldszervezet vezetőjével készítettünk rövid interjút a környezetvédelem és szervezetük aktuális, érdekes kérdéseiről. A múlt héten a WWF Magyarország igazgatója, a Levegő Munkacsoport elnöke, a Greenpeace Magyarország igazgatója válaszolt a kérdéseinkre. A folytatásban a Magyar Madártani Egyesület és az Energia Klub.
