Az idén Martti Ahtisaari volt finn államfőnek járó Nobel-békedíj az egyetlen, amelyet nem a svéd alapító, Alfred Nobel hazájában, hanem Norvégiában, Oslóban adnak át. Ennek az a magyarázata, hogy az alapító halálakor még egy államot alkotott a ma már két ország, s Nobel a végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Békedíjat norvég bizottság ítélje oda. Ez a hagyomány Norvégia 1905-ös függetlenné válása után is fennmaradt. A díjat odaítélő bizottság a norvég parlament, a Storting által kinevezett öt tagból áll. Döntését kizárólagos felelősséggel hozza meg, de kikérheti szakértők véleményét. A kitüntetést „a békekonferenciák előmozdítói, a leszerelési tárgyalások főbb szereplői és a népek közötti testvériség élharcosai”, valamint – az alapító szándékait figyelembe véve – már az emberi jogokért küzdők is megkaphatják.
A Norvég Nobel-bizottság idei döntése indoklásában utalt Ahtisaarinak „a nemzetközi konfliktusok megoldásáért több kontinensen és több mint három évtizeden át tett fontos erőfeszítéseire”, hozzátéve, hogy erőfeszítései „Alfred Nobel szelleméhez híven hozzájárultak egy békésebb világhoz és a nemzetek közötti testvériséghez.”
Clézio: ha lett volna internet, nincs világháború
A legjelentősebb irodalmi díjat a francia Jean-Marie Gustave Le Clézio kapja, az író műveiben megmutatkozó költői élményt és érzelmi elragadtatást díjazta a Svéd Akadémia. Az Akadémián tartott előadásában Le Clézio elmondta, hogy véleménye szerint az internet korábbi megjelenése megakadályozhatta volna akár a második világháború kitörését is. Mivel a világhálón hihetetlen sebességgel áramló információk olyan új eszközt jelentenek a világ számára, amellyel kiküszöbölhetőek a konfliktusok, a különböző érdekellentétek.
„Ki tudja, ha akkor létezett volna internet, talán Hitler kegyetlen tervei sem valósulhattak volna meg” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a fejlődő országokban a számítógépekhez való hozzáférés sokak számára továbbra is elérhetetlen dolog, és az emberiség két elsődleges feladata az éhezés és az analfabetizmus felszámolása. „Az irodalom és az éhezés elleni harc szorosan egymáshoz kapcsolódnak, kölcsönösen függenek egymástól. Mindkettő arra kényszerít minket, hogy cselekedjünk” – mondta az író.
Az orvosi Nobel-díjat megosztva egy német rákkutató, Harald zur Hausen és két francia AIDS-kutató, Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier veheti át. A kémiai Nobel idén két amerikai tudósé, Roger Tsiené és Martin Chalfie-é, valamint egy japán kutatóé, Simomura Oszamunaé a fehérjék kutatásában végzett munkásságukért és a zöld fluoreszkáló fehérje (GFP) felfedezéséért.
A fizikai Nobel-díjat idén az amerikai állampolgárságú Yoichiro Nambunak és két japán állampolgárságú tudósnak, Kobajasi Makotónak, valamint Maszkava Tosihidének, a közgazdasági Nobel-díjat Paul Krugmannak, a Princeton egyetem közgazdászának ítélték oda a nemzetközi kereskedelem mozgásainak elemzéséért.
