Az Alpok 2 ezer méteres hegyeitől körülvett, tiszta vizű tó enyhe telekkel és kellemes nyarakkal vonzza a látogatókat. Sok a napsütés, a szél pedig kedvező a vitorlások és szörfösök számára. Bár a mi Balatonunk messze van az Alpoktól, az európai tavak közül éghajlatában és adottságaiban a legjobban a Garda hasonlít rá. S noha az olaszországi tó felszíne alig kétharmada a Balatonénak, több mint háromszor annyi vendégéjszakával büszkélkedhet, s a turisták kétszer-háromszor többet is költenek ott. A legnagyobb célcsoport egyértelműen a németek, akiknek a száma folyamatosan növekszik is.
Ezzel szemben a Balaton máig nem heverte ki a németajkú turisták elvesztését. Bár a korábbi „invázióban” kiemelt szerepe volt a kelet-, illetve nyugatnémet „családegyesítéseknek”, még a rendszerváltás utáni első években is évente egymillió német és osztrák turista érkezett a Balatonhoz. Ez a szám azonban 1998-ra 560 ezerre, 2007-re pedig 280 ezerre olvadt. „A Balatonról elmaradó németajkú vendégek a konkurens európai édesvízi tavakhoz utaznak nyaralni” − állapítják meg a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. megbízásából Keszthely városa számára megrendelt tanulmány szerzői, Cservenka Dóra Veronika és Tar László – olvasható a Figyelőben.
Pedig tizenöt évvel ezelőtt az észak-olasz tó nagyon is hasonló problémákkal küszködött, mint ma a Balaton. Elmaradtak a külföldi vendégek, túl rövid volt a szezon, ráadásul a kilencvenes évek elején vízminőségi gondok miatt nem keveset kellett áldozni a víz megtisztítására. A sikeres stratégiának köszönhetőn azonban a Garda azóta folyamatosan fejlődik. Míg például 2003-ban 3 millió vendég fordult meg ebben az üdülőövezetben, akik összesen 16,4 millió vendégéjszakát töltöttek ott, 2007-ben már 4,8 millió turistát láttak vendégül (köztük 3 millió külföldit), s a vendégéjszakák száma 21,2 millióra emelkedett.
Az idén a vendégéjszakákat tekintve stagnálás várható a Balatonnál. Rosta Sándor, a balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke szerint ebben az évben feltehetően néhány százalékponttal csökkenni fog a külföldi turisták aránya, ám ezt ellensúlyozza majd a hazai vendégek számának a növekedése. Ennek megfelelően 2008-ban is 1,4 milliós lehet majd a Balatonnál időző vendégek köre, ám ezen belül a külföldek száma 400 ezer fő alá csökkenhet, így arányuk a korábbi 30 százalék felettiről 27 százalék környékére csúszhat vissza. Az elmúlt tíz évben újabb közel 40 százalékkal csökkent a külföldi vendégek száma: az 1998-as 720 ezer helyett tavaly mintegy 400 ezren érkeztek a Balatonhoz az ország határain túlról.
Ezzel együtt azt látjuk, hogy a Balatonnál ma már valóban szinte minden adott, ami a Garda-tavat sikeressé tette – igaz, szerényebb színvonalon. A patinás óvárossal rendelkező Sirmione városka megfelelője például az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Tihany, míg a boráról híres Bardolinóra mindenekelőtt a bor- és gasztronómiai élvezetek sorát nyújtó Badacsony rímel. „Az egyszerű strandolás helyett a színvonalas szórakozás, a kultúra, a gasztronómia, valamint a sportlehetőségek négyesére épülhet a stratégia” – fejti ki Kali Zoltán, a KPMG Tanácsadó Kft. turisztikai szakértője.
A turisztikai kínálatban nincs számottevő különbség, talán egyedül a tömegeket vonzó vidámparki, aquaparki lehetőség hiányzik még a Balatonnál. Éppen ezért is szerepel az SCD balatoni fejlesztési tervek közt egy grandiózus élménypark felépítése Zamárdiban, amelyet 2011 után adnak majd át.
Az aktív szabadidős programoknak is egyre nő a kínálata a magyar tenger körül, bár azokat még nem rendezték olyan egységes, összefogott kínálatba, mint a Garda-tónál. Ott például a prospektusok a személyes érdeklődéstől függően összeállítható 3, 4, 5 vagy 6 napos csomagokat ajánlanak, a szerint, hogy a tavak, a kultúra, a gasztronómia vagy a vízi sportok jegyében akar-e valaki vakációzni. Az olasz tó sikerének másik titka a közös, és éppen ezért igen hatékony marketingfellépés a német nyelvterületeken.
(A Figyelő csütörtökön megjelenő számában olvasható írásból megismerkedhet a régiós összefogás hazai csíráival, megtudhatja, mifajta sokszínűségre törekszik a Balaton. Kiderül az is, miként növeli a turisztikai desztináció menedzsment a tó körüli tartózkodás időtartamát, és az is, mi Balatonfüred sikerének titka.)
